A lízingcégek által kezelt portfólió 2009-ben 20%-kal, 2010 első negyedévében további 10%-kal esett vissza, mára alig haladja meg a 2.000 Mrd Ft-ot. A szektor a pénzügyi intézmények közül szinte egyedüliként már 2009-ben is veszteséges volt, összesen mintegy 24 milliárd forint negatív eredményt könyvelt el. A lízingpiac jegyzett tőkéje a 2008-as 78 Mrd forintról 2009-re 66 Mrd-ra csökkent.

A lízingcégek egytermékes szolgáltatókként különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a beszűkült finanszírozási piacon; nem csak az ügyfelek bizalomvesztése, hanem az elmúlt egy évben bevezetett számtalan jogszabályi szigorítás is generálja a folyamatos, 2009-ben mintegy 60%-os, 2010 első negyedévében további 50%-os visszaesést az új kihelyezésekben.

A csökkenő portfólióra egyre nagyobb arányú veszteségek jutnak, hiszen a lakosság körében növekszik a  munkanélküliség, a vállalatok körében pedig a gazdasági visszaesés miatt egyre nagyobb számban fordul elő csődeljárás A 2009-es értékvesztés több mint 3-szorosa az egy évvel korábbi értéknek, a Szövetség tagvállalatai körében meghaladja a 85 Mrd Ft-ot. A veszteségeket tetézi, hogy a válság kapcsán a finanszírozott eszközök (autók, haszonjárművek, ingatlanok) értéke 15-40%-kal esett, másodlagos piacaik pedig a csökkenő kereslet miatt beszűkültek.

 „A két év alatt mintegy 15 Mrd Ft banki különadót a legtöbb tagvállalatunk csak a tulajdonosok által biztosított plusz tőkéből tudja megfizetni. Ehhez konkrét, a lízingszektort helyzetbe hozó intézkedések szükségesek, amikre a folyamatban lévő tárgyalások során egyértelmű ígéretet is kaptunk" mondta Hordós Zoltán, a Lízingszövetség elnöke.

A bankadó bevezetésével nem csak a lízingcégek kerülnek bajba, a hazai kis- és középvállalkozások is elveszítik legfőbb forráshoz jutási lehetőségüket. Mindezt egy olyan gazdasági helyzetben, amikor jelentősen nő a csődeljárások száma a kkv-k között: 2008-ban 16%, 2009-ben további 29%-kal.

„A Szövetség az elmúlt négy évben számos javaslatot dolgozott ki a hazai kis és középvállalkozások helyzetének javítására, az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására, a lízing versenyhátrányának megszűntetésére. Ezek közül néhány megvalósult, számos fontos elem azonban nem. Azt várjuk a kormánytól, hogy az eszköz alapú finanszírozás Magyarországon is elfoglalhassa méltó helyét a pénzügyi szolgáltatások körében, ez hozzásegítené az országot a gazdasági válságból való kilábaláshoz.