A kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás főleg közvetett módon – a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül – gyakorol negatív hatást a magyar gazdaságra. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező. A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amire az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezőleg hatott. Ha azonban a Fed már szeptemberben elkezdené a kamatemelést, az minden bizonnyal az euró és ezzel és a régió más devizáinak – így a forintnak – a gyengülését váltaná ki. De ez most már inkább később valószínű. Mivel a Monetáris Tanács elkötelezett az 1,35%-ra csökkentett alapkamat tartása mellett, a következő hónapokban az első félévinél tartósan gyengébb, az elmúlt hetekben tapasztalthoz hasonló, 310-315 forintos árfolyam várható.
A magyar gazdaság 2015 második negyedévében is lényegesen gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. A régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5%-kal bővült, míg a magyar 3% alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, miközben a mezőgazdaságban – főleg a várhatóan gyenge kukoricatermés következtében – elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés. A magyar gazdaságban az alkalmazottak száma (közmunkások nélkül) 2015 első negyedévében 2,8%-kal, a második negyedévben 2,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami kedvező, bár lassulást jelez. A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6% után idén kb. 2,5%-kal bővül. A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5%-os, júniusban 0,6%-os, majd júliusban ennél kisebb, 0,4%-os áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.
Az áruforgalmi többlet idén az I. félévben 1,1 milliárd euróval volt nagyobb az egy évvel korábbinál, s az év egészében 8,5 milliárd eurós, rekord mértékű aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma az I. negyedévi 3 milliárd euró után a II. negyedévben az MNB első becslése szerint ugyancsak hasonló nagyságú volt, ami éves szinten a tavalyinál is nagyobb, 9 milliárd euró többletet valószínűsít.