A Versenyképességi Évkönyv 2008. évi megjelenésének alkalmából rendezett eseményen a világgazdasági válságot elemezve Bajnai Gordon először a pénzügyi szektor zuhanásáról és az ennek következtében fellépő finanszírozási apályról beszélt. Bár Magyarországon nem voltak bankcsődök, a külső finanszírozás beszűkülése keményen érinti mind a lakosságot, mind a vállalkozói szektort - mondta. (Főnöke ma az euró bevezetését és a reformok folytatását sürgette.)
A válság második hulláma a reálgazdaságot sújtja, és egyaránt érinti a munkaadókat és a munkavállalókat - hangsúlyozta a gazdasági miniszter, hozzáfűzve, hogy a válság elleni küzdelem magyarországi módszerei nem különböznek az Európai Unió más országaiban alkalmazottaktól. "A harmadik válság ugyanakkor magyar specifikus, s jellemzője a felzárkózási, versenyképességi válság, s nem most kerültünk bele" - fogalmazott Bajnai Gordon. Véleménye szerint ez a hosszabb idő tartó válságfolyamat abból fakad, hogy Magyarország potenciális növekedése az elmúlt tíz évben fokozatosan romlott, az ország akkor tudja növelni a jelenlegi 2-3 százalékos gazdasági növekedési képességét, ha az adórendszer, a foglalkoztatási és a szociális rendszer strukturális reformját azonnal megkezdi.
Nem az adófizetők választanak
A kérdést tovább boncolva a miniszter arról beszélt, hogy a versenyképességi lemaradás alapvető oka az 57 százalékos foglalkoztatási ráta, ráadásul Magyarországon a felnőtt korú népesség közel fele nem dolgozik, miközben az EU-ban átlagosan 65 százalék dolgozik, a legfejlettebb EU-országokban pedig az arány közelíti a 70 százalékot. Bajnai szerint Magyarországon a felnőtt lakosság nagyobbik felét kitevő inaktív népesség dönti el a választásokat, amely az újraelosztás növelésében érdekelt, és erre a politika folyamatosan rájátszik.
