Az iráni háború agrárgazdaságra gyakorolt hatásai rontották a kilátásokat legerőteljesebben

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 első három hónapjának végén némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,1 pontot csökkenve 31,8 ponton állt. Éves összevetésben ennél markánsabb, 0,6 pontos a csökkenés. Az érték legutóbb 2023 harmadik negyedévében volt hasonlóan alacsony szinten, akkor a gabonák és az olajos magvak piacán tapasztalható gyenge árak miatt. „Most azonban az iráni háború, azon belül is a Hormuzi-szoros forgalmának leállása, illetve akadozása a kedvezőtlenebb helyzetértékelés legfőbb oka” – mondta Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője.

Az index végén továbbra is a gyümölcs-, a tej- és a kukorica-termékpálya áll. A sertéságazat helyzetértékelése nem javult érdemben, mert a vágósertés ára nem mutat elegendő emelkedést ahhoz, hogy rövid távon kedvezőbb legyen a jövőkép ezen a területen. „Pozitívum azonban, hogy a baromfi- és a tojáságazat megközelítette vagy elérte az egyensúlyi növekedési szintet. Ugyanakkor az energiaárak növekedése és a bolti fogyasztás esetleges csökkenése itt is negatívan hathat” – mondta Héjja Csaba.

Csapadékra várnak az őszi vetésű növények

A magyar mezőgazdaság kibocsátásának gerincét adó szántóföldi növénytermesztésben a biztató téli csapadékmennyiséget márciusban nem követte megfelelő mennyiségű utánpótlás, így az ősszel elvetett kultúrák nincsenek kellően jó állapotban, amit tetézett az elmúlt évek legszárazabb áprilisa is. A piacok emellett túlkínálatosak, ami gyengíti az árakat. A bankhoz érkező visszajelzések szerint a vetésterületek a vártnak megfelelően alakulnak idén: 700 ezer hektár alá csökken a kukoricáé, 800 ezer hektár fölé nő a napraforgóé, a búzaé pedig megközelíti az egymillió hektárt, míg a repce és az árpa területe 150 ezer, illetve 300 ezer hektáron stagnál. „Mindez új kultúrák térnyerésére adhat lehetőséget, ezzel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezekhez megfelelő piac is kell. Ha ugyanis túl sokan vetnek egyfajta növényt, amire a piacnak nincs akkora igénye, hamar túlkínálat és kedvezőtlen árszint alakulhat ki” – hívták fel a figyelmet a bank szakértői.