"Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk" - idézte a tekintélyes liberális napilap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 májusi balatonőszödi beszédéből a magyar költségvetési politikára vonatkozó értékelést. "Az amerikai döntéshozók 2012-ben majd az ő szavait visszhangozhatják" - hívta fel a figyelmet az újság, amely fotót is közölt a magyar kormányfőről azzal az aláírással: Gyurcsány Ferenc a magyar költségvetési politikát "böszmeségnek" nevezte.
Az amerikai sem
Az amerikai államadósság utoléri a magyart" című cikkben a szerző kifejtette: miközben más fontos tényezők is szerepet játszanak, a jelenleg magasan jegyzett amerikai kincstárjegyek hitelbesorolása a magyar államkötvények szintjére süllyedhet. Ez még nem teljes katasztrófa, de azt jelenti, hogy az amerikai kincstárjegyek sem fognak biztos befektetésnek számítani - állapította meg a lap.
Amennyiben az amerikai kongresszus költségvetési irodájának előrejelzése a 2009. és 2010. évi hiányra vonatkozóan helyes, akkor ahhoz hozzáadva az ösztönző és a bankmentő csomag költségeit, valamint a hitelezési kiadásokat, a GDP-arányos államadósság a 2008 szeptemberi 41 százalékról három év alatt 70 százalékra fog felszökni. Ez nagyjából megegyezik Magyarország 2008 decemberi adatával.
Majd 2 százalék alá
A költségvetési iroda optimista becslése szerint a GDP-arányos államadósság 2011 után ismét csökkenni fog, 2012 után az államháztartási hiány várhatóan 2 százalék alá szorul, és a bankmentő csomag keretében a bankrendszerbe pumpált pénzek akkorra már némi eredmény is fognak hozni az adófizetőknek.
Az újság ugyanakkor figyelmeztetett, hogy jelentős kockázati tényezők vannak. A jelzett költségvetési előrejelzés derűlátó feltételezéseken alapszik: 2011 és 2014 között a növekedés átlagosan el fogja érni az évi 4 százalékot, a Bush-féle átmeneti adócsökkentések érvénye 2010 decemberében lejár, a diszkrecionális kiadások 2010 után csak az infláció mértékében fognak növekedni. Ha azonban a recesszió tovább mélyül, vagy 2010 után is még tartani fog, akkor magasabb költségvetési deficittel kell számolni, továbbá az sem bizonyos, hogy a kamatok alacsonyak maradnak az Egyesült Államokban - jegyezte meg a The New York Times.
A The Washington Post úgy fogalmazott: Obama programja határozott szakítás a Bush-kormány katasztrofális "mentsük a bankokat, de ne a háztulajdonosokat" politikájával. Az újság jó kezdő lépést említett: az elnök 9 millió bajba jutott családnak akar segíteni abban, hogy könnyebb feltételekkel teljesíthessék a hitelkötelezettségeket vagy elkerülhessék a kilakoltatást.
Az újság ugyanakkor rámutat, hogy a gazdaság jelenlegi lankadt állapotában ez a csomag talán nem elég. Eddig 2 millió család veszítette el házát a krízisben, a hitelrészleteket nem törlesztő tulajdonosokat kirakták ingatlanukból. A lap szerint a baj ott van Obama programjával, hogy nem nyújt megoldást annak a mintegy 13,6 millió háztulajdonosnak, akinek csökkent értékű házánál nagyobb összegű jelzáloghitelt kell visszafizetnie.
A The New York Times is azt emelte ki szerkesztőségi cikkében, hogy Obama terve több háztulajdonosnak segíthet, mint a korábbi programok. A csomag azonban a recessziós hullám ellenében fog működni, s ez a hullám még emelkedik - figyelmeztetett az újság. A lap rámutatott: Obamának azt kell meghatároznia, hogy a központi forrásokkal takarékosan bánva csak azoknak segítsen, akiknek szükségük van erre és akik megérdemlik. A tervben üdvözlendő újdonság, hogy különböző ösztönzőket kínálnak a pénzintézeteknek a hitelek átírására. Sok háztulajdonos azonban még az olcsóbbá váló hiteleket sem lesz képes visszafizetni, ha hirtelen elveszíti állását. Aggodalomra ad okot, hogy a jegybank szerepét betöltő Fed friss előrejelzése szerint a munkanélküliség jövő év közepéig növekedni fog az Egyesült Államokban.
Barack Obama szerdán jelentette be, hogy kormánya 275 milliárd dollárt fordít a jelzáloghitel-válság megoldására.
