A nagyobb adminisztráció költségnövekedést jelent majd, ugyanakkor számos új, kedvező kereskedelmi konstrukció alkalmazható, így megfelelő adótervezéssel megtakarítás, jobb likviditás és kamatnyereség érhető el.
A KPMG tapasztalatai szerint a régióban mindössze a társaságok fele kezdte meg a felkészülést a csatlakozásra. Bár a hazai adójogi szabályozás már átvette az uniós normák jelentős részét, a magyarországi cégek többsége keveset tud a rá vonatkozó változásokról és a rá váró feladatokról. A régióban a magyarországi társaságok érzik leginkább úgy, hogy kevés információval rendelkeznek az uniós szabályozásokról, illetve jellemző az is, hogy a meglévő információkat sem használják fel.
Az egységes piaccal harmonizálni kell egyebek mellett a jövedéki adókat és az áfa-rendszert, megszűnnek a vámtarifa-különbségek, és egységes vámkódex lép hatályba.
Komoly terhet jelent majd az uniós áfa-szabályok alkalmazása: bár a magyar áfa-rendszer elveiben és módszereiben már ma is követi az uniós normákat, számos részszabály és értelmezés eltér az unióétól. Az egységes piaci jogszabályokat várhatóan csak ez év végén hozza meg a parlament, így a cégeknek igen rövid idő alatt kell alkalmazniuk a joganyagot: csak néhány hónapjuk lesz az új szabályrendszer megismerésére, a szükséges informatikai és adminisztrációs átállásra, az új statisztikai (Infrastat) és jelentésszolgálati rendszerek alkalmazására.
Kedvezményt jelent majd a jövedelmi adók terén a 2003-as hazai adójogszabályokban már megjelenő – és a csatlakozással hatályba lépő – két uniós irányelv alkalmazása. A tagállamokban lévő anya- és leányvállalatok közti egységes adózási rendszerben például a fizetett osztalék után a jövőben nem kell forrásadót fizetni, míg a kapott osztalék estében mentesség, illetve adóbeszámítás alkalmazható. A tranzakciókra (egyesülés, szétválás, eszközátruházás, részesedéscsere) vonatkozó direktíva lehetőséget ad a tőkenyereség adózásának halasztására (időben, illetve az átruházott társaságra); ez egyébként már most érvényes a magyar cégekre, az uniós vállalatokra pedig a csatlakozással egyidőben válik hatályossá.
Jelentős változásokat hoz a csatlakozás a kereskedelmi kapcsolatrendszerünkben: a csatlakozással érvényüket vesztik a jelenlegi szabadkereskedelmi egyezmények, e veszteségre némi gyógyír, hogy új, unión kívüli szabadkereskedelmi partnereket kapunk (pl. Svájc, Izrael, Mexikó, Dél-Afrika). A magyar termékek védelme mindenesetre kisebb lesz, és nagyobb versenyre kell számítani, különösen az Egyesült Államok piacán, ahol a magyar termékeknek ugyanolyan feltételek mellett kell majd versenyezniük például a német vagy francia árukkal.
Át kell alakulnia a jelenlegi mintegy 140 vámszabad területi társaságnak is. Ők több új vámeljárási struktúra közül is választhatnak: legelőnyösebbnek az úgynevezett aktív feldolgozás, vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozás tűnik számukra. A vámraktározás szabályozása összetettebb, ugyanakkor liberálisabb lesz, és csökken a vám-jogfeladás lehetősége a csatlakozás után.
A vámok terén az uniós vámkódex, a vámraktárok, vagy a Kötelező Tarifális Információk már ma is általában használatosak. Ezek teljes körű átvételével, pontos ismeretével és a kockázatok elemzésével a cégek pontos vámstratégiát dolgozhatnak ki, és ezáltal minimalizálhatják vámterheiket.
Keveset tudnak a hazai cégek az EU gazdaságjogi gyakorlatáról is. Bár az Unió kötelező érvényű irányelveket fogalmaz meg, a tagállamoknak maguk dönthetik el, milyen formában és módszerrel építik be ezeket saját jogrendjükbe. Mindez várhatóan értelmezési sokszínűséghez vezet, azaz a cégeknek tudniuk kell, ha egy új uniós norma egyértelmű nálunk, még nem feltétlenül ugyanúgy értelmezik azt egy másik uniós tagállamban. Az esetleges vitás ügyek rendezésében kiemelt szerepet kapnak majd az Európai Bíróság döntései is – a precedensjog alapján tehát az EB hatályos döntései lesznek irányadóak, és azokat át is kell vezetnünk a hazai jogrendbe.
Kapcsolódó terület a cégek beszámoló készítésében a számviteli normák alkalmazása. Az Európai Unióban általános tendencia, hogy az országok egyre több standardot vesznek át a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolói Standardok (IFRS, korábban IAS) közül. Az uniós országok tőzsdéin jegyzett cégeknek 2005-től kötelező lesz az IFRS szerint készíteniük konszolidált pénzügyi beszámolóikat. Ez több hazai céget is érint: ráadásul ahhoz, hogy 2005-re e szerint legyen kész pénzügyi beszámolójuk, már legkésőbb 2003. december végére el kell készíteniük az első IFRS szerinti mérleget – hangsúlyozták a KPMG tanácsadói.

Scheibelhoffer Miklós