2003-as folyamatok
2003 első félévében az új személygépkocsi értékesítés növekedése tovább tartott. A 25%-os bővülés még a 2002-ben elért növekedési ütemet (17%) is jócskán meghaladta, az első hat hónapban több mint 101 ezer új személygépkocsi került forgalomba. Ez a lendület valószínűleg elég lesz ahhoz, hogy az újonnan forgalomba helyezett gépkocsik száma már az idei évben is meghaladja a 200 ezres határt. Az eddigi dinamikus növekedésnek továbbra is meghatározó tényezője volt az időszak döntő részében az erős forint és a reálbérek magas szintje.
2003-ban a keresleti oldalon gyorsult a jövedelem kiáramlás. Az első félévben a bruttó átlagkereset 14,1%-kal, s az adóterhelés csökkenése miatt a nettó átlagkereset 18,1%-kal haladta meg az előző évit. Így a reálkereset, vagyis a vásárlóerő 13,2%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan a tartós fogyasztási cikkek ára még csökkent is az előző év azonos időszakához képest. Az új személygépkocsik árai, azonban összességében nem változtak.
Az új személygépkocsik keresletének előrejelzése
2004-ben a gyenge konjunkturális helyzet, illetve a nagyon lassú javulás következtében a bruttó átlagkereset mintegy 8-9%-kal, s a nettó mintegy 7-8%-kal emelkedik. A várható 6,2%-os infláció mellett ez 1-2%-os reálkereset emelkedést jelent. A nyugdíjasok reáljövedelme ugyancsak 2-3%-kal nő az automatizmusok és a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése következtében. A fogyasztás azonban a megtakarítási ráta emelkedése mellett várhatóan csak 2%-kal bővül. A háztartások költekezési szokásainak tekintetében tehát mindenképpen egy preferencia sorrend átrendeződés várható, ami az új személygépkocsi értékesítés bővülésének dinamikáját fékezi. Ennek hatása leginkább 2004 első hónapjaiban lesz igazán érzékelhető.
Az importőrök forint-euró árfolyam elmozdulására történt reakcióját mutatja 2003. augusztusi személygépkocsi árindex mértéke (102,7, előző hó = 100). Ekkora elmozdulásra utoljára csak 1995-ben volt példa. Az eddigi tapasztalatok alapján az új személygépkocsik ára annak ellenére még hónapokig változatlan marad, hogy a forint-euró árfolyam az őszre várhatóan stabilizálódni fog – aminek jelei már most látszanak. Ez szintén a piac bővülésének dinamikáját fogja fékezni. Ezzel ellentétes hatást fejt ki az, hogy a forint-euró árfolyam stabilizálódásával ismét vonzóvá válhatnak az EURO alapú hitelkonstrukciók.
Az első negyedév rekord mértékű bővülése, valamint a továbbra is élénk kereslet eredményeképpen úgy látjuk, hogy 2003-ban az új személygépkocsik piacán éves szinten – a második negyedév relatíve gyengébb eredményeinek ellenére is – 20% körüli bővülés várható.
A lakosság gépkocsivásárlási tervei
2003 harmadik negyedévében a lakosság gépkocsi vásárlási terveit jelző index rég nem látott mélységben landolt, ami a lakosság bizonytalanságát tükrözi a várható vásárlóerejükkel kapcsolatban. Ebben a negyedévben a háztartásoknak csupán 1,3%-a (48 ezer háztartás) gondolja úgy, hogy egy éven belül nagy valószínűséggel személygépkocsit vásárol. A háztartások további mindössze 4%-a (154 ezer háztartás) számít potenciális vevőnek, ők valószínűnek tartják, hogy a következő év folyamán személyautót vesznek. A lakosok legnagyobb része, a háztartások 80%-a biztosan nem fog gépkocsit vásárolni, mivel ezt anyagi helyzetük egyáltalán nem engedi meg. További 14% (528 ezer háztartás) mondta azt, hogy valószínűleg nem fog kocsit vásárolni a következő két év folyamán.
A személygépkocsik iránti kereslet előrejelzése
2003 harmadik negyedévében várhatóan 52 ezer új személygépkocsi kerül eladásra. Ez 2002 harmadik negyedévéhez képest 21%-os növekedést jelent, ami alacsonyabb, mint az ezt megelőző negyedévek növekedési üteme, azonban továbbra is dinamikus növekedést jelent. 2003 negyedik negyedévére az új személygépkocsi értékesítés üteme – esetleg nagy mértékben is – tovább mérséklődik. A modellek előrejelzései alapján azonban 2003-ban az új személygépkocsi értékesítés átlépi a 200 ezres határt, számításaink szerint számuk 204 ezer körül alakul majd.
A személygépkocsik iránti vállalkozói kereslet alakulása
A GKI Gazdaságkutató Rt. 2003 harmadik negyedévében felmérte a vállalkozások gépkocsi vásárlási terveit. A negyedévente sorra kerülő felmérésben a várható személygépkocsi kereslet mellett annak összetevőire, finanszírozási formáira is rákérdezünk.
Az egy vállalatra jutó gépkocsik száma 2, illetve 2,8 a mikro- és a kisvállalkozások esetében. A középvállalati kategóriában a cégek által üzemben tartott gépkocsik átlagos száma 5,8-ra emelkedik, a 250 fő feletti cégek esetében pedig meghaladja a 27-et. A minta adatai alapján, valamint az egyes kategóriákhoz tartozó foglalkoztatott létszám ismeretében a vállalatok tulajdonában lévő személyautók országos számát 120,6 ezer darabra becsüljük.
A személygépkocsik iránti vállalkozói kereslet alakulása
A vállalkozások 14%-a nagy valószínűséggel autót szándékozik vásárolni, 15%-uk pedig valószínűnek tartja, hogy új gépjárművet vegyen. A nagyon valószínű választ megjelölők aránya a 250 fő feletti vállalatok esetében a legmagasabb és a mikrovállalkozások között a legalacsonyabb. Kiugróan magas a valószínű válaszok aránya a mikrovállalkozások körében, a mintabeli arányukhoz képest. A cégek 25%-a nem tartja valószínűnek, hogy autót vesz a következő egy évben, 46%-uk pedig biztosan kizárta ennek lehetőségét. Az előző negyedéves mintához képest szinte egyáltalán nem változott a válaszok megoszlása. A „biztosan nem”-et megjelölők aránya egy százalékponttal csökkent, míg a „nagyon valószínű”-t választóké ugyanennyivel nőtt. Igen hasonlít egymáshoz a kis- és a középvállalatok csoportja, az utóbbi esetében valamivel nagyobb a gépkocsi vásárlási hajlandóság. A válaszok megoszlása a 250 fő feletti cégek esetében a legegyenletesebb.
A mintában szereplő cégek átlagosan 0,9 gépkocsi vásárlását tervezik a következő 12 hónap folyamán. Összesen 226 olyan cég volt, aki legalább egy autót akar venni, és ezen vállalatok körében átlagosan 3,0 a vásárolni szándékozott gépjárművek száma. A potenciális vevőket vizsgálva elmondhatjuk, hogy a mikrovállalkozások átlagosan 1,1, a kis- és középvállalatok 2,2, illetve 2,5, míg a 250 fő feletti cégek átlagosan 9,6 autóval fogják bővíteni gépparkjukat. A minta vállalatai összesen 684 személyautó vásárlását tervezik, és a mintában a kisvállalkozások és a nagyvállalatok jelentik a legnagyobb felvevőpiacot. A foglalkoztatottak számával való súlyozás után a következő egy évben a vállalati szektor által megvásárolni kívánt személyautók számát 20 ezer darabra becsülhetjük. Ezen gépjárművek 41%-a a kisvállalatokhoz kerül majd, míg 27%-ot a mikrovállalkozások fognak megvásárolni.
Kategória preferenciák
A cégek elsősorban a közép-kategóriás autókat fogják keresni, ebbe a kategóriába tartozik az összes vásárolni kívánt gépkocsi 60%-a. A második legnépszerűbb csoportot a kis-kategóriás személyautók jelentik, de ezek részaránya már csak 26%. A harmadik helyen a felső-, negyediken pedig a luxus-kategóriás kocsik állnak. A kis- és a középkategóriás autók iránti kereslet együttesen a teljes kereslet 88%-át jelenti.
A kategóriák keresleti szerkezetét illetően ebben a felmérésben a mikro- és a nagy-, illetve a kis- és a középvállalkozások között láthatunk hasonlóságot. A mikro-, és a nagyvállalatok számára hasonló fontosságúak a kis- és a közép-kategóriás autók, mindkét vállalati csoport esetében a venni kívánt személygépkocsik több mint 90%-a a két alsó kategóriába tartozik. A kis- és középvállalkozások egyértelműen a közép-kategóriás gépjárműveket preferálják. Ebben a két vállalati szegmensben szinte megegyezik a vásárolni kívánt kis-, illetve felső-kategóriás személygépkocsik aránya.
Márkaválasztás
A felmérés során megkérdeztük a vállalkozásokat, hogy az egyes gépkocsi gyártók modelljeit mennyire szívesen vásárolják. Választásukat egy 1-től 5-ig tartó skálán kellett értékelniük aszerint, hogy azt a gépkocsi típust, amelyet biztosan nem vásárolna azt (1), illetve amit nagyon szívesen azt (5) osztályzattal jelölje. A gépkocsi modellek kiválasztásánál az alapvető szempont az volt, hogy az eladási statisztikákat vezető modellek egytől-egyig megjelenjenek.
Az összes válaszoló körében a legkevésbé kedvelt márkák körében nem történt nagy változás, továbbra is a Daewoo, az Alfa Romeo, a Hyundai és a Suzuki zárja a sort. A középmezőnybe tartozó márkák esetében csak minimális különbség van az előző negyedéves felmérés eredményeihez képest. Kivétel ez alól a Nissan, a BMW és az Audi, amelyeket sokkal szívesebben vásárolnának most a vállalkozások, mint három hónappal korábban. A Renault, Peugeot és Ford típusok továbbra is az élmezőnyhöz tartoznak, bár az utóbbi kettő népszerűsége minimális mértékben csökkent. A rangsor negyedik, illetve harmadik helyére ugrott előre a Volvo és a Toyota. Valamennyi márka közül a Toyota értékelése javult a leginkább. Az utóbbi felmérésekben rendre a legnépszerűbbnek bizonyult Opel csak második lett, és a Volkswagen került fel az első helyre. A márkák többsége iránt nagyobb vásárlási hajlandóságot mutatnak a válaszadók, mindössze három márka népszerűsége csökkent, legnagyobb mértékben a jelenlegi „ezüstérmes” Opelé.
Finanszírozás
A cégek finanszírozási politikájában nincs számottevő változás, a vállalatok továbbra is a teljes befizetést kedvelik leginkább, 40%-uk kíván ilyen módon hozzájutni az új személygépkocsihoz. Hasonló arányban jelölték meg a hitelt és a pénzügyi lízinget, mint finanszírozási lehetőséget. Az előbbit, a gépkocsit vásárolni szándékozók 27%-a, az utóbbit pedig 24%-a jelölte meg. A vállalat méretének egyre növekszik a teljes befizetést választók aránya. Ezzel ellentétesen változik a vásárláshoz hitelt igénylők részesedése, ami érthető tendencia, hiszen a mikrovállalkozások számára még nagyobb anyagi megterhelést jelent egy gépjármű árának előteremtése. Az 5-9 fős cégek körében a hitelt megjelölők aránya (37%) a legalacsonyabb, míg a 250 fő feletti cégek esetében a teljes befizetést választók aránya (56%) a legmagasabb.
Nemzetközi kitekintés
Európa országaiban az átlagos személygépkocsi-állomány 2001-ben 8,6 millió darab volt. Ezt az átlagot csupán hat ország haladta meg, melyek közül egyedül Lengyelország nem EU-tag. Itt 2001-ben 10,5 millió darab személygépkocsit tartottak nyílván. A legmagasabb értéket Németország érte el több mint 44,5 millió darab autóval. Magyarország a középmezőnyben foglalt helyet a csaknem 2,5 milliós állománnyal. A személygépkocsi-ellátottság tekintetében hazánk Európa gyengébbik régióiban foglal helyet. Az 1000 főre jutó értékeket vizsgálva Magyarország Szlovákia után a 244 darab személygépkocsival az utolsó előtti helyen áll, mely az ország rendkívül rossz helyzetét mutatja.
Magyarországon 1990 és 2001 között éves átlagban 2,4%-kal emelkedett az 1000 főre jutó személygépkocsi állomány. Ez szinte megegyezik az Európai Unió átlagos növekedési ütemével. Az EU átlagnál alacsonyabb növekedési ütem jellemzi a fejlett nyugat-európai és a skandináv országokat. Finnországban és Svédországban a növekedési ütem nem éri el az 1%-ot sem. Nagyjából azonos növekedési ütem (3-4%) jellemzi a német nyelvű országokat, valamint a csatlakozni kívánó közép-kelet-európai államokat. Az EU tagállamok közül Görögországban és Portugáliában volt a legmagasabb a növekedési ütem (7,5%, illetve 7,7%), míg egész Európát vizsgálva Litvániához és Lettországhoz kapcsolhatók a legmagasabb értékek (8,6%, illetve 9,2%).
