Az Országgyűlés tárgyalja a 2001. és 2002. évi költségvetési törvényt módosító javaslatát. A tervezet a központi költségvetés kiadási főösszegét 2002-ben 4 806 milliárd forintban, bevételi főösszegét 4 320 milliárd forintban és hiányát 486 milliárd forintban állapítja meg. A hatályos törvény a központi költségvetés bevételét 4 056 milliárd forintban, kiadását 4 550 milliárd forintban, hiányát pedig 494 milliárd forintban állapította meg.

A javaslatot a kormány az előző héten fogadta el, és a héten nyújtotta be az Országgyűlésnek. A benyújtott javaslat szerint a társadalombiztosítási alapok hiánya az idén változatlanul 17 milliárd 207 millió forint, úgy, hogy ez teljes egészében az egészségügyi alapnál keletkezik, mivel a nyugdíjalap egyenlege nulla.

Az egészségügyi alap bevételi főösszege az eredeti 888,4 milliárd forinttal szemben 1 002,3 milliárd forintra nő, kiadási főösszege 905,6 milliárd forintról 1 019,5 milliárd forintra emelkedik.

Az ÁPV Rt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat több állami cég felett
A költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslatcsomagban a kormány változtatni kíván a jegybanktörvényen, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényen és az ÁPV Rt. működésének szabályozásán is. A javaslat indoklása szerint a módosítás növelné a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önállóságát, a monetáris tanács függetlenségét.

Az eddigieknél részletesebben határozza meg a törvény az MNB árfolyam-politikával kapcsolatos hatáskörét. Eszerint a kormány a jegybank egyetértésével dönt az árfolyamrendszer típusáról és annak fontosabb jellemzőiről. Az előterjesztők szerint ez a megoldás áll a legközelebb az EU árfolyamrendszeréhez, az ERM II előírásaihoz, és megfelel az eddigi gyakorlatnak is.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatkörének változatlanul hagyása mellett a javaslat indítványozza egy olyan felügyelőbizottság (fb.) létrehozását, amely rendelkezik a folyamatos tulajdonosi ellenőrzés hatáskörével. A javaslat a belső ellenőrzést az fb. irányítása alá rendeli, ám a testület jogköre nem terjed ki az MNB alapvető feladataival kapcsolatos tevékenységekre és döntésekre.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részvénytársaságról szóló törvény javasolt módosítása szerint az állami fejlesztési, beruházási feladatok megvalósítása során az MFB, illetve azok a társaságok, amelyekben az MFB ellenőrző részesedéssel rendelkezik, kötelesek lesznek alkalmazni a közbeszerzési törvény előírásait.

A javaslat előírja, hogy külföldi forrásokat az MFB csak a pénzügyminiszter egyetértésével vehet fel. Előírnák az előterjesztők azt is, hogy az MFB portfoliójában lévő cégeket - bár azok továbbra is az MFB könyveiben lennének nyilvántartva - a jövőben az ÁPV Rt. kezelné. Ugyancsak javasolják az előterjesztők az elnöki és a vezérigazgatói poszt szétválasztását az MFB-nél.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény módosítása több, eddig az egyes tárcák felügyelete alá tartozó állami céget az ÁPV Rt. felügyelete alá helyezne.

A korábban a szaktárcák felügyelete alatt álló társaságok közül a jövőben a vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogokat egyebek mellett a Magyar Posta Rt., a Hitelgarancia Rt., valamint a Cartographia Kft. esetében.

Ugyanakkor a tartós állami részesedéseknek a privatizációs törvény mellékletében előírt legalacsonyabb mértéke nem változna.

A javaslat egyben a minisztériumi struktúra változásaihoz igazítja az állami vagy részben állami cégek felügyeletét. Így a korábban a KöVíM-hez tartozó társaságokat a Gazdasági és Közlekedési, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz sorolja, a Matáv 1 darab szavazatelsőbbséget biztosító részvénye a Miniszterelnöki Hivataltól az informatikai tárcához kerül.

Az MFB feletti tulajdonosi jogokat a jövőben a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolja.

Garantált 100 ezer a diplomásoknak

A költségvetési törvény módosításával a közalkalmazottak új bértáblájában a legkisebb illetmény összege havi 50 ezer forint, a pályakezdő diplomások garantált minimuma pedig főiskolai diploma esetén havi 100 ezer forint lenne.

A javaslat indoklásában szerepel, hogy a kormány programjában előirányzott, átlagosan 50 százalékos közalkalmazotti béremelés végrehajtása érdekében szükség van a bértábla 10 fizetési osztályához tartozó 140 illetménytétel módosítására. A javaslat szerint a bértábla illetménytételei a garantált minimumok figyelembevételével, differenciáltan növekednének.

A módosított illetménytábla bevezetésével egyidejűleg az egyes ágazatokban addig alkalmazott szakmai szorzók megszűnnének, és beépülnének a bértáblába.

Az átlagosan 50 százalékos béremelés a felsőoktatás oktatói és a tudományos kutatók külön bértáblájában is megvalósulna, szintén differenciált illetményfokozatokkal.

A módosított bértábla szeptember 1-jével lépne hatályba. A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy az átlagosan 50 százalékos béremelés mintegy 600 ezer közalkalmazottat érint.

Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénteki ismertetése szerint az új, egységes illetménytábla legalacsonyabb sávja 50 ezer, a legmagasabb pedig 370 ezer forint lesz. A miniszter jelezte: a főiskolát végzett pályakezdő tanár a jelenlegi 61 100 forint helyett 100 ezer forintos, úgynevezett diplomás minimálbért kap majd.

Elő-haszonbérleti jog a termőföldekre

A költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslatcsomagban a kormány változtatni kíván a termőföld és a jövedéki törvényen. A termőföldről szóló törvény módosító javaslata szerint a földhasználati szerződés lejárta után elő-haszonbérleti jogot kapnak a jogi személyiségű bérlők, a mezőgazdasági társas vállalkozások tagjai pedig föld-elővásárlásra lesznek jogosultak.

Az elő-haszonbérleti rendszerben a föld használója áll majd az első helyen, aki így a földet újra haszonbérelni tudja. Következőként a helyben lakó szomszéd, majd az úgynevezett "helyben lakók" kategóriája következik. A kategóriákon belül másodlagos sorrendet is meghatároznak, amely szerint első helyen maradnak a családi gazdaságok, majd a regisztrált őstermelők, kistermelők, harmadik helyen pedig a többségében mezőgazdasággal foglalkozó jogi személyiségű szervezetek.

Az ültetvénytulajdonosok, tekintettel a művelési ág különleges vagyoni és technológiai körülményeire, lehetőséget kapnak a bérlő kiválasztására. A földhaszonbérleti rendszer stabilizálását célzó új passzusok szerint a törvény a földhaszonbérleti időt legfeljebb húsz évben határozná meg. Az elővásárlásnál ugyanaz a prioritási sorrend, mint a haszonbérlet esetében, de az elővásárlásnál a Nemzeti Földalap is lehetőséget kap.

A törvénymódosító javaslat értelmében a családi gazdálkodókat a továbbiakban is megilletik a földvásárlási kedvezmények.

A túlzott birtokkoncentráció megakadályozása érdekében egy adott közigazgatási területen belül meghatározzák, hogy a polgári jog szerint "közeli hozzátartozónak" minősülő személyek mekkora földtulajdont szerezhetnek. A javaslat szerint maximum ezer hektárt vásárolhat egy család, de összességében nem szerezhetnek meg többet az adott közigazgatási terület negyedénél.

A törvénymódosítás során a kormány szívességi földhasználat címen új fogalmat vezet be. Eszerint a hozzátartozók között ingyenes szerződés köthető termőföld használatára, amelyre földalapú támogatás is igényelhető.

Zárjegy helyett hivatalos zár

A jövedéki törvény módosító javaslata a szőlő- és bortermelők érdekében könnyíti a jövedéki szabályokat.

A javaslat szerint a vámhatóság a jövedéki adóraktárakban, borraktárakban a termékmérleg zárásának helyszíni vizsgálatát nem havonként, hanem csak negyedévenként végzi el, továbbá a szőlőtermelőket sem lehet majd váratlan időpontban ellenőrizni.

Egyszerűsödnek a kis bortemelők adminisztrációs kötelezettségei. Évente nem négy, hanem két alkalommal kell majd készletük alakulásáról, a pincekönyv zárásáról beszámolniuk. Adóbevallást is csak egyszer kell készíteniük egy évben, nem pedig negyedévente.

A törvénymódosítás tartalmazza a szőlő szállításához szükséges borkísérő okmány megszűntetését, továbbá mentesíti őket a raktárhelyiség követelménye alól is.

Nem kell zárjegyet alkalmazni a palackos kiszerelésű boroknál és a kannás boroknál, azonban az utóbbi esetben hivatalos zár használatát írják elő. A javaslat szerint a kormány jövő év januárjától bevezeti a vendéglátóhelyeken a napi nyilvántartást, ami más alkoholtermékekre és egyéb italokra is kiterjed.

A törvénymódosítás eltörli a mulasztási bírság kötelező minimumhatárát, és a jelenleginél méltányosabb szankciókat alkalmaz.

(forrás: ekormanyzat/MTI)