A legtöbb elemző szerint azonban a megnövekedett inflációs nyomás közepette mégsem lazul a jegybanki kamatpolitika. Sőt, az elemzők mintegy fele szerint az év második felében a jegybank az inflációs célok védelmében újabb kamatemelést hajt végre. Az inflációs cél módosítása az elemzők egy része szerint komoly csapást mérhet a jegybanki politika hitelességére és az állampapírárakra.

Magasan a célok felett az inflációs várakozás
Az inflációs várakozások idén folyamatosan, de lassan emelkedtek, ahogy a világgazdaságban egyre több jel utalt a recesszióból való kilábalásra, és az olajár emelkedett. A várakozások azonban mindvégig belül maradtak az MNB célsávjain (3.5-5.5 % decemberre és 2.5-4.5 % a jövő év utolsó hónapjára) – egészen májusig.

Májusban az MNB az elmúlt évek legszigorúbb közleményében figyelmeztetett az importált áremelkedések és a gyors hazai béremelkedés infláció-gerjesztő veszélyeire. Azóta a jegybank -- és a Nemzetközi Valuatalap is – többször is figyelmeztette a kormányzatot, hogy a költségvetés lazulását az inflációcsökkenés érdekében mielőbb meg kell fordítani. A kormány erre ígéretet tett, májusban pedig a júniusi 6.1%-ról 5.6%-ra csökkent az infláció -- de az inflációs várakozások júniusban is tovább romlottak. Decemberre az új konszenzus 5.78 %, 10 bázisponttal rosszabb, mint egy hónapja, és 68 bázisponttal a januári átlagos előrejelzés felett -- jelentősen kilépve a 3.5-5.5 %-os jegybanki célsávból. Még szembeötlőbb, hogy a 2003 decemberére vonatkozó konszenzus júniusban 32 bázisponttal ugrott felfelé (január óta 87 bázisponttal emelkedett), 4.90 %-ra. Ez magasan a jegybank 2.5-4.5 %-os célsávja feletti érték.

Mi lesz a kompromisszum?

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése a piacokon az elemzők szerint az, mi lesz a kompromisszum a 2003-as inflációs célról a gazdasági stratégiáról folyó tárgyalásokon, miután a kormány jelezte, hogy a korábbi cél túl ambíciózus lehet, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig elmondta: a minimális 2003-as költségvetési cél a szinten maradó deficit.
Az elemzők kevesebb, mint fele számít arra, hogy a 2.5-4.5 %-os jegybanki cél változatlan marad. A felmérésben ezt négy elemző jósolta – de közülük kettő szerint is lehetséges változás -- a többiek szerint lazítás lesz. Az utóbbiak közül egy elemző 4 %-os új célt valószínűsít, három másik szerint pedig az új cél a régi célsáv felső széle, 4.5 % lesz. Három elemző szerint az egész célsáv mozdul felfelé: előrejelzéseik a változás mértékére 0.3, 0.5, illetve 1.0 százalékpont.
Az elemzők egy része óvott, hogy egy fellazult cél komoly csapást jelenthetne a tavaly bevezetett inflációcélzó rendszer hitelességére és az állampapírpiacra.
‘A hozamgörbe hosszú felén ez komoly csalódást jelentene, hiszen ezek a hozamok a gyors inflációcsökkenésre és eurokonvergenciára épültek,” mondta Martin Hlusek, a Standard Bank londoni devizaelemzője.

Kamatemelési veszély<!b>

Más elemzők ugyanakkor jelezték, hogy a rövid papírok számára irányadó jegybanki kamatok terén sem lehet javulásra számítani, sőt a piac jórésze a májusi jelzésértékű 50 bázispontos kamatemelés után a megnövekedett inflációs kockázatok közepette újabb emelésre számít.
Tizenháromból hét elemző szerint az év második felében a kéthetes jegybanki betéti kamat 9.00 %-ról 9.25 vagy 9.50 %-ra emelkedik. Egy elemző vár változatlan kamatot, öten pedig továbbra is kamatcsökkentésre számítanak, 25-125 bázispontos mértékeket jelezve előre. Érdekes különbség mutatkozik a banki elemzők és a kutatóintézetek véleménye között ezen a téren: a résztvevő négy kutatóintézet mindegyike kamatcsökkenést vár, a többiek viszont szinte egyöntetűen emelést.
Csak három olyan elemző volt, akik szerint még július vége előtt emel kamatot az MNB, a többiek szerint később. Az elemzők elmondták, hogy a kamatszint az új inflációs cél függvénye is, hiszen egy fellazult cél ronthatja az inflációs várakozásokat és szigorúbb monetáris politikát kényszeríthet ki. Az elemzők elmondták azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntései is befolyásolják a magyar monetáris politikát. Egy esetleges EKB kamatemelés nyomán, ami csökkenti a magyar papírok relatív hozamelőnyét, az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomást is nőhet.

Növekedési kilátások

Bizonytalanságot jelez, hogy a második negyedévi GDP-növekedés előrejelzésére mindössze hét elemző vállalkozott. Ezek az előrejelzések azonban mind elérik, vagy túlhaladják a 3 %-ot, átlaguk pedig 3.29 %, jelezve, hogy az elemzők egy része szerint a magyar gazdaság az első negyedévi 2.9 %-os ötéves mélypont után elindult a javulás útján. Az év egészére az elemzők GDP-növekedési konszenzusa 3.51 %, 2003-ra azonban már 4.34 %. Ez utóbbi előrejelzések lényegében nem változtak május óta.