A Magyar Köztársaság Kormányával egyetértésben az MNB azt a célt tűzte ki, hogy 2006-ra felkészültté kell tenni a magyar gazdaságot az euró bevezetésére, azaz teljesíteni kell az úgynevezett koppenhágai és maastrichti kritériumokat. E középtávú cél elérésének rendeltük szolgálatába a monetáris politikát, amely 2001-ben gyökeresen átalakult. A csúszóleértékelés megszüntetésével és a forint euróhoz viszonyított ingadozási sávjának +/–2,25%-ról +/–15%-ra történő kiszélesítésével az MNB szabadabb teret biztosított az árfolyam piaci alakulásához, amely 8 hónap alatt 7%-os felértékelődéséhez vezetett. Az év során kialakított inflációs célkövetés rendszere, valamint a monetáris kondíciók szigorodása az MNB-vel szembeni piaci bizalom nagymértékű növekedéséhez, az inflációs várakozások és a gazdaságban tapasztalt inflációs nyomás gyors csökkenéséhez vezetett.
A kedvező külső körülmények (pl. olajárcsökkenés) is elősegítették, hogy a korábban évekig 10% körül „beragadt” infláció 2001 végére 6,8%-ra csökkent. 2001-ben – 70 év után – megszűnt a kötött devizagazdálkodás Magyarországon, valamennyi, a vállalkozások és a lakosság előtt álló korlát lebontásával a forint teljes egészében konvertibilis lett.
Szeptember 11. után az MNB – követve a világ jelentős jegybankjainak lépéseit, és a hazai infláció csökkenését – öt alkalommal, 11,25%-ról 9%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ezzel is elősegítve a világgazdasági recesszió negatív hatásainak lehetőségekhez képesti mérséklését.
A világgazdasági visszaesés ellenére a magyar gazdaság 2001-ben is gyorsan fejlődött. A GDP éves növekedési üteme 3,8% volt, úgy, hogy a főbb makrogazdasági egyensúlyi mutatók nem romlottak, a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 2,1%-ára csökkent a 2000. évi 2,8%-ról. A működő tőkebeáramlás tovább folytatódott és túlkompenzálta a folyó fizetési mérleg hiányát.
A jegybanki tartalékok állománya 12 Mrd euró körül alakult az év során, amely összhangban volt a Monetári Tanács azon döntésével, miszerint nincs szükség a tartalékok szintjének további növelésére. A Kormány és a Jegybank tartalékai meghaladják az állami adósság összegét.
Az MNB éves jelentése
2001 az alapvető változások éve volt a Magyar Nemzeti Bank számára. A magyar Parlament az európai normákkal összhangban lévő, a központi bank intézményi, személyi és pénzügyi függetlenségét garantáló új törvényt fogadott el – olvasható a Magyar Nemzeti Bank 2001-ről szóló, most közzétett – 86 oldalas! - éves beszámolójában.
Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?
Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!
2025. június 25. 15:30
Véleményvezér

Gazdasági fellendülést hoztak Lengyelországnak az Ukrajnából érkezett menekültek
A lengyelek hírét sem hallották az ukrán maffiának.