A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleménye szerint ma számtalan a vállalkozókra vonatkozó előírás öncélú, alkalmazása nem könnyíti a közigazgatás működését, a vállalkozások életét pedig kifejezetten gátolja. A kamarai tagok javaslatai alapján a vezetőség átnyújtott egy javaslatcsomagot a kormányzat számára. Ennek célja a vállalkozások működési feltételeinek javítása, adminisztrációs terheinek mérséklése oly módon, hogy a munka első eredményei már a 2003. évi szabályozásban megjelenjenek.

A dereguláció érdekében az MKIK álláspontja szerint a legsürgősebb az ügyfél-barát közigazgatás megteremtése, az intézményrendszer racionalizálása, a párhuzamos tevékenységek megszüntetése, és a valódi egyablakos ügyintézés kialakítása lenne. Az adórendszerben az egyszerűbb „testre szabott” szabályrendszerek alkalmazását, továbbá az elektronikus ügyintézés és nyilvántartás feltételeinek megteremtését ösztönözné a kamara.
Az adatszolgáltatások, nyilvántartások, nyomtatványok és űrlapok tartalmi és formai összehangolása, egységesítése (beleértve a benyújtási és fizetési határidőket is), az azonos tartalmú adatszolgáltatás (például változás-jelentések) egy helyre és egyszer való teljesítése szintén sokat könnyítene a vállalkozók életén, mintahogyan az adónemek számának csökkentése, a bevallás és a befizetés összevont teljesítésének lehetősége is sokuk számára pénzt és időt spórolna.

Az MKIK javaslata a saját gépjármű üzleti célú használatának elszámolására

Ma már az üzleti élet szerves része a gépkocsi használata, a mobilitás elengedhetetlen feltétele. A vállalkozások számára általános érvénnyel - választásuk szerint - lehetővé kellene tenni, hogy havi 1000 km utat átalányban számoljanak el APEH üzemanyagáron, illetve a jelenlegi 3 forint / km személygépkocsi-normaköltséget legalább kétszeresre emelve. Parrag László azt állítja:
- Az útnyilvántartással, a számlák gyűjtésével kapcsolatos feladatok idő- és költségigényesek. Az 500 km-es korlát egy nagyobb településen belül is alacsonynak tekinthető, a 3 Ft/km pedig már megállapítása pillanatában is szűkre szabott norma volt.
Az Európai Unió tagállamaiban bevett gyakorlatnak megfelelően a céges gépkocsi magáncélú használatára átalányt kellene megállapítani, amely átalány a gépkocsi beszerzési árához igazodna s havonta, külön számítások nélkül kerülne automatikusan befizetésre az államkasszába.

Az MKIK javaslata az adminisztrációs kötelezettségek csökkentése érdekében

Az adminisztráció csökkentésének legegyszerűbb módját a személyi jövedelmek után a munkáltató által teljesített befizetési kötelezettségek egyesítése jelentené. Ez a rendszer úgy működhetne, hogy a vállalkozó saját adószámlájára fizetné be a személyi jövedelemadót, a munkáltatói és a munkavállalói, az egészségbiztosítási járulékot, a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulást. Az átutalási megbízás közleménye cégszerűen aláírt mellékletként szerepelne, amelyen feltüntetnék a különböző jogcímekre vonatkozó befizetéseket. Ez a megoldás továbbra is biztosítaná az ellenőrzés lehetőségét, ugyanakkor az átutalások számának csökkenésével az adminisztráció és a bankköltségek is mérséklődnének.

A kamara elképzelése szerint a vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében gazdálkodási formánként kellene csoportosítani a különböző hatósági ügyintézéshez szükséges dokumentumokat, amelyeket írásvédett CD-ken a teleházak, kamarák stb. rendelkezésére kellene bocsátani, hogy az ügyfelek számára csomagban át tudják adni a szükséges nyomtatványokat. Ugyanezeken a helyeken kellene megoldani, hogy a vállalkozás felhatalmazása alapján a különféle igazolásokat e szervezetek beszerezhessék, amihez a hatóságok és e szervezetek között on-line kapcsolatra lenne szükség (a cégbírósági rendszerhez hasonlóan).

A közbeszerzési eljárásban felesleges előírás, hogy az ajánlatkérő önkormányzat a területén székhellyel, telephellyel rendelkező ajánlattevőtől adófizetési igazolást kérjen, elegendő lenne az ajánlattevő nemleges nyilatkozata. Az ajánlatkérők gyakran akkor is eredeti vagy hiteles másolatok benyújtását írják elő, amikor erre nincs törvényi rendelkezés.

A legkisebb vállalkozások (maximum 5 főt foglalkoztatók) helyzetét könnyítené meg, ha járulékfizetési kötelezettségeiknek negyedévenként tehetnének eleget.
Az elektronikus úton való adó- és járulékbevallás rendszerének kiépítésével párhuzamosan célszerű megteremteni a vállalkozói számlalekérdezés, -egyeztetés és –rendezés feltételeit is. A későbbiekben ezt a lehetőséget a támogatásokra is ki kellene terjeszteni – olvasható a kamara több oldalas javaslat tervezetében.

Az MKIK javaslata az ÁFA visszaigénylés módosítására

A vállalkozások likviditási helyzetének javítása érdekében az éves ÁFA bevallásra kötelezettek számára lehetővé kellene tenni a havi bevallás választását, illetve a gyakoribb bevallásra való évközi áttérést;
Az ÁFA visszaigénylési jogosultság 4 millió forintos nettó árbevételi korlátját fel kellene oldani, vagy rendkívüli adóbevallást kellene megengedni abban az esetben, ha a vállalkozás tárgyi eszköz beszerzésre jutó visszaigényelhető áfája 200 ezer forinttal meghaladja az ugyanazon időszakban fizetendő adó összegét.

Kereskedelem-fejlesztés

A kereskedelem-fejlesztés és a befektetés-ösztönzés területén számos intézmény működik párhuzamosan. A meglévő párhuzamosságok kiküszöbölése, a szellemi tőke és a pénzügyi lehetőségek egyesítése érdekében gazdasági és a vegyes kamarák, valamint az ITD-H és az AMC bázisán, együttműködésben a befektetés-ösztönzés és a kereskedelem-fejlesztés pénzügyi intézményeivel (Eximbank, Corvinus, Mehib) közösen (a munkamegosztásban megállapodva) kellene az e területen jelentkező feladatokat ellátni, a vállalkozások számára befektetési és kereskedelemfejlesztési akciókat szervezni és lebonyolítani.