Hogy ezek milyenek? A call-centertől kezdve az internet bankingig sokfélék. Néhány beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket, néhány nem. Ráadásul vannak földrajzilag elkülöníthető területek, ahol ugyanaz a média beváltotta a hozzá fűződő reményeket, egy másik területen, Európa egy másik részén nem. Például ugyanaz az internet banking szolgáltatás, ami a skandináv országokban nagyon sikeres és népszerű, ugyanaz a szolgáltatás egy dél-európai országban lehetetlen, alig-alig használják. Azt jósolom, hogy majd a mobillal is ugyanez lesz, csak máshogy lesz elvágva a világ, tehát nem észak-dél, hanem kelet-nyugat felé.

A megjelent alternatívák, értékesítési csatornák lényegesen olcsóbbak, hatékonyabbak és ügyfélre szabottabbak, csak az a kérdés, megtaláljuk-e azokat, akik használják majd. Ezek az eszközök a bank szempontjából értékesítési csatornákként működnek. Ugyanezek az eszközök az ügyfél szempontjából hozzáférési pontként működnek, egy lehetőség arra, hogy kifejezze az akaratát, hogy rendelkezni tudjon. Az elmúlt tízegynéhány évben ezeket sikerült felhalmozni: kártya és ATM-szolgáltatások; vállalati electronic banking (szolgáltatásai a csoportos átutalástól kezdve a hitelkeret-megújításig sokfélék), internet banking alkalmazások; kifejezetten lakossági ügyfélkörnek a telebank és call-center megoldások, amelyek a magyar piacon nagyon jól sikerültek, használják őket és sokkal nagyobb népesség éri el, mint az internetet.

Internet előfizetésből körülbelül 5-700 ezer van Magyarországon, de ezeknek maximum 15 százaléka használ internet bankinget. Hogyha a bankok internet bankinges ügyfélszámát adjuk össze, körülbelül ugyanehhez a számhoz lehet jutni, tehát 100-120 ezer főhöz.

Ezeket a szolgáltatásokat sikerült felépíteni az elmúlt tízegynéhány év alatt, most a kilalakult szolgáltatáskészlettel, többé-kevésbé kiforrott rendszerekkel a kérdés technológiai oldalról az, mi lehetne még újítás? Van egy ügyfélkör, amely egyre igényesebb lett, amely egyre inkább új és új elektronikus szolgáltatásokat szeretne, de a meglévő csatornákon belül. Ez a viszonylag konszolidált szituáció nagyon jó lehetőség arra, hogy egy egységes channel management koncepciót lehessen kialakítani, és ennek keretében integrálni lehessen az összes elektronikus csatornát, mert ennek most van itt az ideje, a következő 2-3 év a stabilizálódás évei lesznek. A nagy infrastrukturális elemek kiépültek, a szolgáltatások gerince elkészült és nagyon kevés új szolgáltatás kiépítése várható. Az látható, hogy az elmúlt időszakban a tranzakciós szolgáltatásokból a bankoknak lényegesen nagyobb bevételei származtak, az ebből származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a kamatbevételek, és ez nem véletlen.

Az MNB kártyás jelentései azt mutatják, hogy a kártya-tranzakciók nagy számban nőnek évről-évre. Rengeteg bankkártya van forgalomban, ezzel a vásárlások száma is egyre nő. Folyamatosan nő az egy kártyával végzett vásárlások száma is, és folyamatosan nő az egy vásárlásra jutó forintösszeg is. Megjelentek a hitelkártyák, amelyeknek a felfutása lényegesen lassabb lesz, mint a betéti kártyáké, de hozzátesz majd ez is a piachoz, és a bankoknak egy jelentős része nagyon fontosnak tartja, hogy viszonylag széles ügyfélbázisa legyen, és hogy a lakossági piacon is jelen legyen, és nagyon sok lakossági szolgáltatás indul majd, akár internet bankinget, akár különböző kártyás konstrukciókat tekintve.

Ebben a helyzetben az egyetlen nagy kihívás a mobileszközök megjelenése lesz. Aki azonban ezt a viszonylag nyugalmasabb időt jól ki tudja használni, versenyelőnyt kovácsol magának arra a pillanatra, amikor majd a mobileszközök megjelenésékor versenyezni kell a többiekkel. A mostani viszonylag nyugalmi helyzetben mik is azok a feladatok, amelyekre eddig kevesebb energia volt, viszont most meg lehet lépni? Az egyik az egységes csatornamix kialakítása, a különféle csatornákon az ATM-től az internet bankingig képesnek kell lenni ugyanazt a termékskálát nyújtani hasonló vagy azonos felépítésben. A csatornmix kialakítása nem egy egyszeri lépés, mert folyamatosan változnak az ügyféligények. Ez egy sajátos folyamat, ahol mindig utána kell menni a piaci változásoknak, ráadásul ez járhat bizonyos szervezeti változtatásokkal is.
A következő feladat az integráció magasabb szintű megvalósítása. Rengeteg rendszer készült el a bankoknál, és a kis hatékony célrendszereknek kell egymás mellett menedzselhetőeknek lenni, vagy ezeket egyetlen integrált rendszerként összeállítani. Mindenképpen az lesz a feladat, hogy a már meglévő integrációt lényegesen hatékonyabb keretbe kell terelni, és erre részint rendelkezésre állnak a csatornamenedzsment-rendszerek, és alkalmazások.
Miközben ebben a pici hullámvölgyben tevékenykedünk, megpróbáljuk rendszereinket konszolidálni, de mindenki a mobil alkalmazásokra készül.
Ez egy rettenetesen nagy piac, ez ma Magyarországon körülbelül 4 millió mobiltulajdonost jelent. Ha ebből csak néhányszázezer felhasználó használ majd mobil banking szolgáltatásokat, az is egy hatalmas tömeget jelent. Még mindig csak 5-10 százalék, de azt is mindenki tudja, hogy ennek a technológiai háttere nem teljesen tiszta, vannak biztonsági és protokolláris megoldatlanságok. Mindenki rettenetesen figyeli a műszakiakat, hogy mit találnak ki, és abban a pillanatban, ha lesz elég gyors, elég biztonságos protokoll, és elég nagy beruházási erő áll mögötte, megjelennek majd azok a szolgáltatások, amelyek egy bank számára nagyon fontosak.
A jelenlegi fázisban érdemes végiggondolni azt, hogy 20-25-30 évvel ezelőtt a miniteles szolgáltatások hogy ütötték fel a fejüket Franciaországban, és azt is érdemes megnézni, hogy a 3G szolgáltatások hogy kezdődtek el Japánban. Az várható, hogy Európában is megjelenik majd egy hatékony protokoll, és az lesz a nyertes, aki a legtöbb szolgáltatást tudja felvonultatni. Legyen az játékletöltés, e-mail, bármi, csak szolgáltatás legyen a mobilkészülékek mögött.

Van Magyarországon még egy terület, amit érdemes figyelni. A hitelkártyák, egészen pontosan a chip-kártyák. Nem nagyon tudjuk kikerülni. Mindenki az OTP-re figyel. Ez 2-3 évet jelent, és az, hogy ki milyen alkalmazásokat fog megjelentetni a saját ügyfélkörének chip-kártyáin, mennyire lesz gondos, előrelátó, mennyire tud szövetkezni a többi partnerrel, ez bankról-bankra változik majd, és ebben nagy különbségek lesznek.
Nyilván kell egy kezdeti tömeg a bevezetéshez, és a kezdeti tömeg megteremtését bár sokan szeretnék átvállalni az OTP-től, de neki van erre a legnagyobb esélye. De ezek után csak innováció kérdése, milyen szolgáltatások lesznek magukon a chip-kártyákon.

A mobilcégek nagyon-nagyon kacsintgatnak erre a területre. Rettenetesen érdekeltek abban, hogy a bankokkal partnerséget alakítsanak ki a különböző chip-kártyás megoldásokra. Erre ugyan még nincs példa, de az összes e-commerce alkalmazás, internetes kártyás fizetési rendszer ennek az előjátéka.
Ugyanilyen feladat, amit most nagyszerűen meg lehet lépni, és ez a pici hullámvölgy rettenetesen jó esélyt kínál rá, a már meglévő piaci szegmens pontosabb megismerése, kiaknázása. Ez pedig azt jelenti, hogy a CRM és az elemző eszközök iránt nő majd az igény, a tranzakciós szolgáltatások kifinomultabbá válnak. Van egy bizonyos félelem a CRM-rendszerekkel kapcsolatban, például, hogy ezek rettenetesen nagy projektek, és kétséges a kimenetelük. A Classys csapata képes arra, hogy egy moderált méretből elindulva szép lassan, fokozatosan építsen egy CRM vagy egy adattárház projektet úgy, hogy a belénk vetett bizalmat nem játszuk el.
Összefoglalva: a következő egy-két évben a mobiltechnológián kívül nagy megrázkódtatásra nem kell számítanunk. Igaz, nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a jelenlegi pihenő szakasz meddig tart, azt pontosan tudjuk, hogy versenyelőnyt az kovácsol majd magának, aki ezt az időt, – amikor foglalkozhat a háttérrendszerek integrációjával, a rendszer összeállításának optimalizálásával –, az lesz a legfelkészültebb akkor, amikor versenybe kell indulni az ügyfelekért a mobil eszközökön keresztül. Ebben a rendszerépítési, rendszerintegrációs szakaszban a pénzintézetek a jövőbe tekintően számíthatnak a Classysra, legyen szó akár adattárház-építésről, akár tranzakciós szolgáltatások bevezetéséről vagy informatikai rendszerek optimalizálásáról, katasztrófatervek készítéséről, mindarról, amit talán úgy foglalhatnánk össze, hogy felkészülés a következő lépésekre.
Surányi Mihály, CLASSYS

Elhangzott a Budapest Kongresszusi Központban tartott bankinformatikai szakmai napon május 23-án .


I. rész
I. rész
III. rész
Jelentésszolgálati adatpiac kialakítása a pénzintézeteknél
Jelzálogbanki számlavezetési tapasztalatok