A deficit 310 milliárd forint, amely 136 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyi év első öt hónapjában regisztrált adatnál. A forgalom forintban, dollárban és euróban kimutatott értékindexei továbbra is eltérően alakultak, egyrészt a forintnak mindkét másik devizához történt erősödése, másrészt pedig a dollár és az euró egymáshoz viszonyított árfolyamának alakulása következtében.

Tovább folytatódik az a tendencia, hogy az export növekedési üteme – értékben és volumenben egyaránt – mintegy 2–4 százalékponttal meg-haladja az importét. A forgalom ez évi, havonkénti alakulását tekintve ugyanakkor megállapítható, hogy a május havi forgalom forintértéke marad el a legnagyobb mértékben az előző év azonos hónapjaihoz képest (az exporté közel 5%-kal, az importé pedig mintegy 8%-kal).

A kivitelben legnagyobb forgalmi súllyal rendelkező gépek és szállítóeszközök volumene nem változott, míg az export értékének harmadát kitevő feldolgozott termékeké – jórészt a videójátékok májusban is folytatódó kivitelének következtében – 13%-kal múlta felül az előző év azonos időszakában mért forgalmi szintet. Az export mintegy 6%-át kitevő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport volumene – elsősorban a kukorica és a búza kivitelének jelentős mértékű növekedése következtében – 6%-kal bővült. A behozatalban a legnagyobb, 12%-os volumennövekedés az energiahordozóknál mutatható ki, miközben – a beszerzési árak jelentős csökkenése miatt – az import forintértéke 10%-kal alacsonyabb a tavalyinál. A gépek és szállítóeszközök, illetve a feldolgozott termékek volumene egyaránt 1%-kal nőtt.

A forgalom relációs szerkezetét tekintve külkereskedelmünkben a fejlődő országok szerepének erősödése figyelhető meg: az országcsoport részesedése importunkból 13%-ról 17%-ra, exportunkból pedig 3%-ról 4%-ra nőtt; a forgalom volumenének növekedése behozatalban 31, kivitelben 19%-os volt. Ezzel párhuzamosan a fejlett országokból származó behozatalunk forgalmi részesedése 71%-ról 67%-ra, volumene pedig 4%-kal csökkent, míg az országcsoport országaiba irányuló exportunk volumenének 4%-os bővülése mellett megmaradt az egyébként is rendkívül magas, 83%-os forgalmi részesedés. A közép- és kelet-európai országok részaránya a magyar külkereskedelemben nem változott, miközben az országcsoporttal lebonyolított exportunk volumene 4, importunké pedig 8%-kal nőtt.

Kereskedelmi mérlegünk 136 milliárd forintos javulás mellett 310 milliárd forint hiánnyal zárta az időszakot. Az egyenleg kedvezőbbé válásában a fejlett országokkal folytatott kereskedelmünkben kimu-tatott aktívum 239 milliárd forintos növekménye a meghatározó tényező. Jelentősebb partnereink közül Svédország, Németország és Nagy-Britannia esetében jelentős mértékben javult az egyensúly, míg Ausztria, Írország és Franciaország esetében ellentétes tendencia figyelhető meg.