A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság a 2005. I. negyedévi lassulás után dinamikusabban fejlődik. A kamatok folyamatos csökkentése ellenére a forint tartósan erős. A bruttó keresetek emelkedése lassul, de a reálkeresetek így is gyorsan nőnek. A külső egyensúly jelentősen javul. A magyar ipar az I. negyedévi 2% alatti mérték után a II. negyedévben bő 8%-kal növelte termelését.  Ez a balti államok után messze a leggyorsabb ütem az Európai Unióban, melynek ipara mindkét negyedévben 0,5% alatti mértékben fejlődött. A magyar ipari export hat hónap alatt 9,6%-kal, belföldi értékesítése 3,2%-kal emelkedett. Különösen a híradástechnikai és az építőanyag-ipar valamint a járműgyártás fejlődése gyors. Csökkent viszont az élelmiszer-, a textil- és cipőipar termelése. A növekedés lényegében két régiónak, a közép-dunántúlinak valamint az észak-magyarországinak köszönhető, a legnagyobb visszaesés a dél-dunántúli régióban következett be. Az építőipar - elsősorban az útépítés révén - rendkívül dinamikusan fejlődik. Az I. félévben a használatba vett lakások száma 11%-kal több, a kiadott építési engedélyeké 10%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi forgalom az I. negyedévi 3,3% után a II. negyedévben 6,2%-kal bővült. Júniusban a verseny- és költségvetési szektorban is lassult a keresetek emelkedése. Az első félévben a versenyszektorban közel 5%-kal nőtt a reálkereset, s - a tavalyi 13. havi fizetés idei kifizetését figyelmen kívül hagyva - a költségvetési szektorban is hasonló mértékben.Az export hónapok óta jóval gyorsabban emelkedik, mint az import. A külkereskedelmi mérleg hiánya várhatóan csak háromnegyede lesz a tavalyinak. A folyó fizetési mérlegben azonban e javulást feltehetőleg nagyrészt semlegesíteni fogja a kamatokat és profitokat tartalmazó jövedelemkiáramlás. Ez utóbbiak nagyobb részét azonban újra be fogják fektetni, s bővül a friss tőke beáramlása is. Az összes működőtőke beáramlása valószínűleg érezhetően meg fogja haladni a tavalyi 3 milliárd eurót. Az infláció idén már nem csökken tovább, 2006-ban azonban 2,5% körül lehet. A forint tartósan erős. Az év során további, mintegy 0,5 százalékpontos jegybanki alapkamat-csökkentés valószínű, így az év végére 6% alatti alapkamat várható.

#page#

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet előrejelzése szerint a gazdasági növekedés üteme 2005-ben magasabb lehet a korábban vártnál. A második negyedévi GDP gyorsbecslés eredménye alapján az éves növekedési ütem meghaladja a 3,5 százalékot. Az elmúlt időszakban kedvezően alakultak a reálgazdasági mutatók. Mérséklődött az infláció, a pénzügyi egyensúly azonban továbbra sem stabil. A forint árfolyama gyengülhet az év hátralévő részében.

 Az Egyesült Államok gazdasága az első félévben 3,6 százalékkal bővült, az irányadó kamat folyamatosan emelkedett. A növekedésben meghatározó a lakossági fogyasztás, valamint a belföldi beruházások. A jegybanki kamat augusztus elején 3,5 százalékra emelkedett, de az év hátralévő részében várhatóan már alig emelkedik az alapkamat.

 Az Európai Unió növekedési üteme a második negyedévben 1,3 százalékot ért el, míg a közös valutát használó országok GDP-je 1,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Továbbra is 1 százalék alatti a növekedés a legfontosabb külkereskedelmi partereinknél, Németországban és Olaszországban. A németországi növekedési kilátásokat meglehetősen nagy bizonytalansággal lehet megítélni, de várhatóan lassan élénkül a gazdaság.

 Az Ecostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben 4 százalékkal bővült a bruttó hazai termék Magyarországon. Az előző negyedévit meghaladó ütem elsősorban az élénkülő kivitelnek köszönhető. Az exportra termelő ágazatok mutatói nőttek számottevően.

 Az áruforgalom külkereskedelmi egyenlege a dinamikusan emelkedő kivitelnek, és mérsékelten bővülő behozatalnak köszönhetően jelentősen javult az első félévben. Júniusban több mint 1 milliárd euróval volt kedvezőbb az egyenleg az előző év azonos időszakában mért értéknél. Az év hátralévő részében az import lassú emelkedésére számítunk, a deficit azonban így is alacsonyabb lesz a tavalyi adatnál. Az ipari termelést még mindig az export-értékesítés biztosítja, az elmúlt hónapokban ugyanakkor jelentősen megugrott a belföldi értékesítés is. Míg az előző évben mintegy 1 százalékkal csökkent a hazai eladások értéke, addig 2005 az első félévében már 3,2 százalékos volt a növekedés. Amennyiben a kivitel lendülete megmarad, az ipari termelés 6 százalékkal is bővülhet az év egészében. A fogyasztói árak az első hét hónapban 3,7 százalékkal emelkedtek. Az infláció csökkenését a világpiaci olaj drágulása sem akasztotta meg. Az elmúlt hetekben a sáv erős széléhez közeledő forint némileg tompította a kőolaj árának emelkedését. Meghatározónak bizonyult ugyanakkor az élelmiszerárak mérsékelt áremelkedése, amelyben a verseny éleződése és a termelés bővülése egyaránt szerepet játszott. Éves szinten várhatóan 3,6 százalék lesz a fogyasztói árindex. A stabil devizapiac, az erős forint és a csökkenő infláció augusztusban újabb kamatcsökkentésre adott lehetőséget. Az irányadó kamat 6,25 százalékra süllyedt. A további kamatcsökkentésnek gátat szabhat a forint esetleges gyengülése. A magas államháztartási hiányra és az ezzel párhuzamosan magas külső hiányra figyelő befektetők ősszel felfelé mozdíthatják az árfolyamot. Összességében azzal számol az Ecostat, hogy az év végig még egy egyszeri, 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett dönt a Monetáris Tanács.

 A 2005. évi államháztartási hiány az Ecostat prognózisa szerint GDP-arányosan 4 százalék körül alakulhat. Jelentős eredmény lehet, ha teljesülne a korábban kitűzött 3,6 százalékos deficit-cél, ez egyúttal a külföldi befektetések további emelkedését is eredményezhetné.