Nem véletlenül egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a munkáltató munkaszerződés helyett a megbízási vagy a vállalkozási szerződést ajánlja fel a leendő alkalmazottnak.  A színlelt szerződések lehetővé teszik a szigorú munkajogi szabályok elkerülését. Mivel Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásából adódó jogharmonizációs kötelezettségek következtében várhatóan szigorúbbá válnak a munkavállalókat védő szabályok, így mint dr. Szilágyi Vera, a FigyelőNet jogásza állítja, értelemszerűen növekszik majd az azokat megkerülni kívánók száma.

A munkavállalónak rövid távon előnyös

A jogszabályi megkötések kikerülése mellett jelentősen csökkennek a munkavállalóval kapcsolatos adminisztrációs terhek is. Ráadásul a munkáltató fizethet kevesebbet is, mint a minimálbér, méghozzá a tb-járulékfizetés terhe nélkül.

A dolgozók általában azért egyeznek bele a megbízásos jogviszonyba, mert így költségeik elszámolása révén magasabb jövedelemhez juthatnak. Számolniuk kell azonban azzal, hogy így viszont kikerülnek a munka törvénykönyve védelme alól, illetve, hogy a tb-járulék előnyeiből nem részesülnek.

Miben különbözik a megbízási szerződés és a munkaszerződés?

A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. Egyértelműen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb időn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott időbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menő utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát.

A munkaszerződés alapján a munkavállaló a munkáltatótól függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva végzi a munkáját, nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára. A munkavégzés a munkáltató irányítása alatt, rendszeres díjazás ellenében folyik.

Az előírások szerint csakis munkaszerződéssel végezhető a munka, amennyiben a munkavállaló fél hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében fejti ki tevékenységét.

A szabályok megszegését egy munkaügyi ellenőrzés mutathatja ki, de a dolgozó jogai is sérelmezheti, ha nem valós munkaszerződéssel foglalkoztatják, és bírósághoz fordulhat. Az alkalmazott fél jogait és lehetőségeit ugyanis erősen korlátozza ez a fajta megoldás. A Magyarorszag.hu megfogalmazása szerint:

"A színlelt szerződések tipikus esete az úgynevezett kényszervállalkozás, amikor a foglalkoztató erőfölényével visszaélve munkaviszony helyett vállalkozási jogviszony létesítését kényszeríti ki, és ettől teszi függővé a foglalkoztatást."

Akár többmilliós bírság is kiszabható a munkaadó ellen: ennek kiszabásakor a felügyelőség azt veszi figyelembe, milyen időtartamú volt a jogellenes keretek közt történő foglalkoztatás, milyen hátrányt okozott és hány munkavállalót érintett.