Az EBRD mentőövet dobott Kelet-Európának

Jóváhagyta jövő évi válságfinanszírozó költségvetését a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely minden eddiginél nagyobb értékű új finanszírozással kívánja segíteni a globális válságtól súlyosan érintett közép- és kelet-európai térséget, visszafordítva a már jó ideje megkezdett "kivonulási" folyamatot a fejlettebb közép-európai EU-tagállamokból.

A tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott EBRD-nél bejelentették, hogy az igazgatótanács elfogadta a 2009-es üzleti tervet, amely csaknem 20 százalékkal, "hozzávetőleg" 7 milliárd euróra növeli a bank jövő évi finanszírozási csomagját. Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított a kedvezményezett térségnek.

A mintegy 1 milliárd eurós pótlólagos keret felét a közép- és kelet-európai gazdaságok kapják, vagyis az egykori szovjet közép-ázsiai térség köztársaságaival azonos mértékben részesülnek a válságfinanszírozásból.

Az EBRD német elnöke, Thomas Mirow kijelentette: a következő év "rendkívül kemény" lesz sok üzleti vállalkozásnak a bank működési területén, de "történjék bármi, az EBRD nyitva tart ... van elegendő tőkénk, a tulajdonosok támogatása egyöntetű, és többet akarunk befektetni, mint eddig bármikor". A 2009-es finanszírozás tervezett emelését a bank teljes egészében tartalékaiból fedezi, tőkeemelésre vagy egyéb pótlólagos hozzájárulásokra a részvényes országok részéről nincs szükség, az EBRD ilyent nem is kért.

Gyurcsány is kérte az emelést

Thomas Mirow bankelnök már november második felében levélben értesítette a részvényes kormányokat arról, hogy a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő rekord finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban. A banknál akkor közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót a kedvezményezett térségben.

Az EBRD a múlt hónapban bejelentette: a kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát. A banknál annak idején megerősítették az MTI-nek, hogy a finanszírozás megemelését Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hivatalos levélben kérte. A kormányfő által Thomas Mirow-nak és a bank részvényes kormányainak küldött levélben az állt: a közép-európai átalakuló országok jelentős gazdasági nyomás alá kerültek a globális pénzügyi felfordulás miatt, és korlátozott a pénzügyi kapacitásuk arra, hogy pótolják az ingatag tőkeáramlásokat és helyreállítsák a piaci bizalmat.

Gyurcsány Ferenc ezért azt kérte, hogy a bank a térségi befektetések csökkentése helyett jelentősen növelje a Közép-Európának nyújtott finanszírozásokat, egészen addig, amíg erre a jelenlegi válság leküzdése végett szükség van.

2010-re kivonultak volna

Az EBRD tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A közép-európai EU-országcsoportban az EBRD 2007-ben 546 millió euró közvetlen finanszírozást és befektetést hajtott végre, 22 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Az EBRD már két éve bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re "kiérik" a bankból, vagyis azután nem lesz már szüksége közvetlen EBRD-finanszírozásra.

A folyamat eddigi leglátványosabb mozzanata az a tavaly októberi bejelentés volt, hogy a londoni bank 2008-tól nem hajt végre új befektetést Csehországban. Csehország így az első a kedvezményezett országok közül, amelyben az EBRD hivatalosan befejezte közvetlen finanszírozási tevékenységét.

Tavaly már alig 38,7 millió euró volt a magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke is.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo