Állandóan az hangzik el, hogy milyen szörnyű és elviselhetetlen a forint kiszámíthatatlan mozgása. Pedig érdemes megnézni, az elmúlt 5 évben a zloty, a cseh korona, a szlovák korona, a norvég korona, a svéd korona, az angol font, az ausztrál, a kanadai, az amerikai milyen sávban mozgott. S kiderül, hogy a forint mozgott a legszűkebb sávban. Minden nagyon erős, s minden közép-kelet-európai valuta volatilisebb volt, mint a forint. Ettől még nem jó, ha az árfolyam ingadozik, de forint megítélése tekintetében elveszítettük a szemmértékünket, s már egy negyed-, félszázalékos árfolyamváltozást lélegzetvisszafojtva figyelünk. A drámai, a tendencia jellegű árfolyammozgásokat természetesen nagyon is kell figyelni. De egy kicsi piacon egy jelentős méretű tranzakció természetes módon elmozdítja az árfolyamot.

Az árfolyamról szóló eszmefuttatás Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminisztertől való, aki arról biztosította hallgatóságát, hogy a kormányzatnak, a gazdaságpolitikának a mind stabilabb árfolyamra kell törekednie. A fiskális tárca leendő vezetője a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségénél vendégeskedve – ott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a VOSZ versenyképességről szóló közös nyilatkozatáról tárgyalva, vitatkozva – foglakozott az árfolyampolitika mibenlétével. Vendéglátói közül Demján Sándor, a szövetség elnöke egy korábbi megnyilatkozását idézte vissza: a 270 eurós forintárfolyam hathat jótékonyan a vállakozói szféra versenyképességének javulására, az export bővülésére, s ha sikerül a későbbiekben ennél a kurzusnál maradni, akkor a gazdasági növekedés a tervezettnél is kedvezőbben alakulhat. Parragh László MKIK pedig annyival kommentálta a kijelölt pénzügyminiszter eszmefuttatását, hogy a forint árfolyama alakulásának a legtöbbet a nyilatkozatok ártották, ezért kérte is a tárca várományosát, hogy se ő, se a jegybank elnöke ne szólaljon meg az ismert esetsűrűséggel a forintról, az eurózónába való belépésünk idejéről.

Draskovics Tibor a rendezvényen azt a konklúziót vonta le a kamara és a szövetség vezetőivel folytatott február 13.-i megbeszéléséről, hogy szövetségre lép a két testülettel a kormányzat a gazdaság teljesítményének javítása, a növekedés gyorsítása érdekében, s ennek értelmében több levegőhöz juthatnak a vállalkozások. Ezt négy munkacsoport közös felállításával kívánják szolgálni. Az euró bevezetése feltételeit megvizsgáló grémium főleg arra összpontosít, hogy Draskovics – ígéretének megfelelően – áprilisban egy reális dátummal léphessen a nyilvánosság elé. A „levegőhöz juttatás” ügye egy következő munkacsoport tennivalója lesz abban az értelemben, hogy az adózás rövid és hosszú távú programján dolgozik majd. A leendő miniszter nem zárta ki az azonnali adóügyi beavatkozás lehetőségét sem. A távlatokat illetően pedig valóban jelentős átalakítások szükségeltetnek, ennek módját az üzleti szféra véleményére, tanácsaira alapozva kívánják meghatározni. Draskovics megjegyezte, az egyszerűsítés voltaképpen azt is jelenti, hogy a kivételek dzsungelét célszerű már a közeljövőben megnyirbálni. A gazdaságfejlesztés kérdéskörével foglalkozik a harmadik, az állammal, az állam nyújtotta közszolgáltatásokkal pedig a negyedik közös munkacsoport foglalkozik.

A kijelölt miniszterrel való találkozást vendéglátói minőségében Parragh László kamaraelnök kommentálta, s azt fejtegette: noha a gazdaságban nincs válság, mégis igen sok változtatás esedékes. Első helyen a nagy struktúrákat – elosztó rendszereket – kell megreformálni, mivel a gazdaságban amúgy megvan az a potenciál, amellyel a boldoguláshoz szükséges jövedelmet meg lehet termelni. Enyhe, de valós és tartós jelét látni annak, hogy a gazdaság növekedési pályára állt. A versnyképesség javítását célzó kormányzati intézkedések a folyamatot akkor lendíthetik, ha azok nem csupán a szigorításról, a mindenáron való megtakarításról szólnak, hanem például a valóságos struktúrális reformról is. A másik vendéglátó, Demján Sándor nem a hír „okozóját”, hanem a hír vivőjét nevezte meg a bajok okozójaként. Azaz a sajtót, amelyik szerinte hibás dolgokkal foglalkozik az ország uniós csatlakozása előtt. Lényegtelen kérdéseket tálal, ahelyett, hogy a versenyképességre, az EU-s tagságra koncentrálna. A sajtónak hatalma van, ezért kényszerítsen minden politikai erőt arra, hogy legyen nemzeti konszenzus Magyarország versenyképességéről