Az új tervezet az olyan munkáltatókat is lehetetlen helyzetbe hozza, akik részvényopciókkal, azaz teljesítményarányos bérezéssel ösztönözték munkatársaik hatékonyabb munkavégzését. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöksége felszólította a törvényalkotókat: ne veszélyeztessék átgondolatlan lépésekkel a magyar gazdaság gerincét adó multinacionális és magyar vállalatok versenyképességét és vonják vissza a részvényopciókat érintő rendelkezés tervét.Magyarországon számos nemzetközi nagyvállalat működik, amelynek minden rendű és rangú munkatársa részvényopcióban, vagy más néven, ahogy az SZJA törvény fogalmaz: "értékpapír juttatásban" részesül anyavállalatától. Az általános gyakorlat szerint legkorábban 1 év elteltével lehet a nemzetközi tőzsdéken a részvényeket értékesíteni, ilyenkor a külföldről befolyt összeg 38 százalékát személyi jövedelem adóként, 11 százalékát pedig egészségügyi hozzájárulásként kellett befizetni a magyar államnak - tehát a munkavállalónál maradt az összeg 51 százaléka. Szeptember elsejétől ez a teher jelentősen növekszik. Az EHO helyett 8,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint további 29 százalék társadalombiztosítási járulékfizetés is terheli az összeget, vagyis a teljes adó és járulékteher ezután 79,5 százalék lesz, azaz a munkavállalónál mindösszesen 20,5 százalék marad.
Természetesen a törvény engedi majd, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a cég fizesse, mint ahogy engedte a 11 százalékos EHO esetében is, csakhogy mint korábban sem, ez most sem fér bele a részvényopció lélektanába. Fontos tény, hogy a munkáltatók nem tudják betervezni költségvetésükbe ezt a 29 százalékos összeget, illetve többségük esetében erre nincs is mód, mert az összeg nem tervezhető, nem kontrollálható. Az opciós részvény ugyanis nem egy meghatározott összegű juttatás, hanem egy ígérvény, mely szerint egy bizonyos összeget érő papírt egy vagy több év múlva a munkavállaló megvehet, akkor is, ha a papír többet ér: ebben az esetben a különbözet a munkavállalóé. De, hogy mikor él a jogával a munkavállaló (a joggal élés lehetősége általában 10 év), és mekkora lesz akkor a különbözet, ami után a 29 százalékot a hazai vállalatnak fizetnie kellene, az beláthatatlan, s így tervezhetetlen.
#page#
Ez a tervezett megoldás tovább mélyíti azt a versenyhátrányt, amit nap, mint nap elszenvednek a vállalatok a magyar munkaerő túlzott adó- és járulékterhei miatt, és egyben gátolja a külföldről finanszírozott újabb munkahelyek létrejöttét. Ez Magyarország versenyképességét folyamatosan rontja. Félő, hogy az adómorál javításában és a gazdaság kifehérítésében sem fog ez az intézkedés segíteni, mert ezt a fajta jövedelmet a munkavállalók maguk vallják be.
Az IVSZ véleménye szerint mindez ellentétes a kormány korábbi kijelentéseivel, a 100 lépés keretében meghirdetett kiszámítható adórendszer és csökkenő adóterhelés szlogenjével, és egyben megint a munkavállaló részére jelent újabb terheket. Az ellehetetlenítés helyett, támogatni és ösztönözni kellene mind a nemzetközi mind a hazai vállalatokat, hogy minél jobban éljenek ezzel a lehetőséggel, és adaptálni kellene ezt a nemzetközileg elfogadott gyakorlatot a hazai gazdasági és pénzügytechnikai rendszerekbe. Az opciós részvényjuttatás, mint ösztönzési technika különösen hatékony tud lenni a gazdaság dinamizálásában, tőkeszegény területeken is a jó munkaerő megtartásában, a tőzsdére jutás erősítésében, összességében a versenyképesség általános növelésében.
