A kölcsönösen előnyös kapcsolatnak az elmúlt két évtizedben számszerűsíthető előnyei voltak hazánk és a közösség többi tagja számára is, különösen az egységes piacnak köszönhetően. Mára Magyarország árukivitelének 79 százaléka az uniós piacok felé irányul, e kivitel értéke az elmúlt két évtizedben 35 milliárd euróról 117 milliárd euróra nőtt. Az EU nemzetközi kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően majdnem négyszeresére nőtt az EU-n kívüli piacok felé irányuló kereskedelem. A magyar bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresére nőtt, az egy főre jutó GDP az EU átlagának 63 százalékáról 77 százalékára emelkedett, az autóiparban és az elektronikai szektorban pedig hazánk globálisan is jelentős szereplővé lépett elő.

Ezt segítette, hogy uniós források felhasználásával megháromszorozódott a magyar autópályák hossza, korszerűbbé vált az ország vasúti infrastruktúrája, ami megerősítette Magyarország logisztikai kulcsszerepét Közép-Európában. 2014 és 2020 között például több mint 670 kilométernyi útvonal épült vagy újult meg európai uniós támogatásokkal.

2004 és 2022 között összességében több mint 82,5 milliárd euró érkezett Magyarországra. A kohéziós források a teljes magyar lakosság. a közös agrárpolitika (KAP) keretében érkező támogatások pedig a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés javát szolgálták. A kohéziós politika forrásai a magyarországi energiainfrastruktúra jelentős fejlesztését tették lehetővé. Ennek kiváló példája Európa legnagyobb geotermikus fűtési rendszere Szegeden, amely több mint 28 000 háztartást és több mint 400 középületet lát el megfizethető energiával. A közös agrárpolitika révén a jövedelemtámogatáson túl az EU 2004 óta karol fel konkrét vidéki projekteket Magyarországon. A különleges magyar élelmiszerek védelmét szolgálja, hogy jelenleg 87 ilyen termék szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termékek uniós jegyzékében.  Az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya 2004 és 2023 között 14 százalékról 93 százalékra emelkedett.