196 millió euró hiány keletkezett a külkereskedelemben januárban a decemberi 379 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés javulásának köszönhetően 15,1 százalékkal nőtt az export euróértéke, ugyanakkor az erőteljes belső – döntően beruházási – kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt 31,2 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1143 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 946 millió euró többlethez képest.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése meredeken rontja a cserearányokat, amit részben ellensúlyozhatna a gabonaárak megugrása, azonban a gabonakiviteli korlátozások fékezik az exportot (a GDP-ben pedig export helyett készletnövekedésként jelenik meg). Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. A beszállítói láncok megszakadása miatt fennakadások lehetnek az ipari termelésben és az exportban. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget.
Tavaly összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,2 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3722 millió euróval 1897 millió euróra romlott.
A beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítunk az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után. A kivitel kilátásai továbbra is kedvezőek lennének, mivel a korlátozások feloldásával jelentősen élénkülnek külpiacaink, tavaly nyár elején az euró-övezeti és német konjunktúramutatók egy része történelmi, illetve több évtizedes csúcsokat ért el. A német ipari vállalatok, és különösen az autógyártók exportkilátásai bíztatók lennének, amit a csúcson levő megrendelésállomány mellett a beszerzési menedzser indexek, az Ifo index és más bizalmi indexek is alátámasztottak, azonban a chip- és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják a folyamatos termelést. A kivitel kilátásait ugyanakkor lényegesen ronthatja, hogy a drasztikusan dráguló energia és élelmiszerárak miatt a főbb felvevőpiacainkon jelentősen ronthatja a vásárlóerőt. A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését ugyanakkor nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Mindezek hatására jelentős bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években újra emelkedhet a külkereskedelem többlete. (Suppan Gergely Takarékbank vezető elemző)
