Január 10-én amerikai és brit tisztviselők új szankciócsomagot jelentettek be az orosz energiaszektor ellen. A szigorított korlátok közé került a Gazprom Neft és a Surgutneftegas, valamint több mint 180 hajó, több tucat olajkereskedő, olajmező-szolgáltató, tartályhajó-tulajdonos és -vezető, biztosítótársaság és energiaügyi tisztviselő. Legalább 20 tartályhajó 16 millió hordó nyersolajjal már kikötve vagy horgonyozva szerepel a szankciós listán. Az új szankciókkal az amerikai listán szereplő hajók száma meghaladja a 470-et.

„Ezen intézkedések hatékonysága attól függ, hogy mennyi időbe telik ezeknek a szankcionált hajóknak a tulajdonosváltás, a lobogó gyors átváltása vagy egy másik osztályozási tanúsítvány megszerzése a kereskedés folytatásához, valamint attól, hogy az indiai és kínai kikötők és finomítók továbbra is elfogadják-e őket” – mondta Rahul. Kapoor, az S&P Global Commodity Insights szállítási elemzési és kutatási részlegének vezetője.

India az orosz nyersolaj vezető piaca Ukrajna inváziója óta. Az S&P Global Commodities at Sea adatai szerint India 2024-ben napi 1,7 millió hordó oroszországi kőolajat importált. Az S&P Global Commodity Insights szerint 2024-ben India teljes kőolajimportjának körülbelül 35 százaléka és fűtőolajimportjának 59 százaléka származott orosz forrásból. Az indiai finomítók állítólag a Közel-Kelet és Nyugat-Afrika felől várják a mennyiségnövekedést, hogy kompenzálják az elveszett orosz nyersolajat.

A közelmúltbeli szankciók időzítése, nem sokkal Donald Trump elnök beiktatása előtt történt. „Kulcskérdés, hogy mi lesz ezután. Ha Trump elnök igyekszik véget vetni az orosz-ukrán háborúnak, az feltehetően az orosz szankciók feloldását fogja eredményezni minden olyan megállapodás részeként, amely kedvezőtlen lehet az olajra nézve” – mondta Bernstein egy friss kutatási feljegyzésben.