Létezhet igazságos technológiai munkaerőpiac a jövőben?

Egyházi gazdasági elemzők állásfoglalása alapján XIV. Leó pápasága alatt arra törekedhet, hogy megújítsa a gazdasági szolidaritást és az etikus innovációk kerüljenek előtérbe. Ahogy XIII. Leó pápa a gyári munkások és kézművesek jogaiért küzdött, 21. századi utódja hamarosan kiállhat a digitális munkára, a haknigazdaságban dolgozók (rövid távú, alkalmi, általában gyors munkavégzés online platformokon) és az automatizálás által kiszorítottak jogaiért.

A munkaerőpiac technológiai kihívásaira adott válaszok erősíthetik a katolikus egyházat?

A világon 1,4 milliárd katolikus él, és ez az egyház, illetve maga a kereszténység már nem olyan Európa-centrikus, mint egy évszázaddal ezelőtt volt, ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán is írtunk. 1910-ben még a katolikusok kétharmada európai volt. Amellett, hogy a kontinensek népesedési folyamatai eltérően alakultak, a vallást gyakorlók aránya is változott. Így 2010-re a katolikusoknak negyede élt az öreg kontinensen. Ugyanebben az időszakban a katolikusok 39 százaléka volt latin-amerikai és 8 százaléka észak-amerikai, vagyis lényegében minden második katolikus azon a kontinensen él, ahol a frissen megválasztott pápa szolgálatát teljesítette, illetve született.

Amennyiben a régiókon belül tekintjük a katolikusok arányát, három kontinensen csökkenés és három kontinensen növekedés volt tapasztalható: Latin-Amerikában 90 százalékról 72 százalékra, Európában 44 százalékról 35 százalékra, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 3 százalékra 2 százalékra csökkent, miközben a szubszaharai Afrikában (Közép- és Dél-Afrikában) 1 százalékról 21 százalékra, Észak-Amerikában 16 százalékról 26 százalékra, és Ázsiában 1 százalékról 3 százalékra emelkedett 1910 és 2010 között.