Az első pillanatban meredeknek tűnő állítás alátámasztására egy teljesen unikálisnak tekinthető grafikont készített Zsiday Viktor egy ciklikusan igazított elsődleges költségvetési egyenleget. A szerző ugyan hosszan szabadkozik, hogy grafikonjában lehetnek tévedések, hiszen egy többismeretlenes egyenletrendszert kell valahogy megfeleltetni a valóságnak, mégis arra következtetésre jut, miszerint az eddig megjelent verziók közül a legelfogadhatóbb született.
A grafikonon két mély gödör látható, az egyik a „Medgyessy-Gyurcsány kormányok fiskális felelőtlenségének” a következménye, a másik, mélyebbet az Orbán-kormány produkálta. Ami külön fájdalmas, hogy 2013-ra nagyon komoly tartalékok halmozódtak fel a költségvetésben, párhuzamosan a világgazdaság fellendülésével. Ezért az Orbán- kabinetnek minden lehetősége megvolt arra, hogy végrehajtson egy anticiklikus gazdaságpolitikát, vagyis amikor jól megy tartalékokat képezzen a rosszabb időkre. Közgazdasági közhely ugyanis, hogy minden gazdaság törvényszerűen ciklikusan fejlődik, azaz a jobb időket rosszabb követi. A szerző úgy látja, hogy a klasszikus megoldások helyett ismét előjött a szokásos magyar gazdaságpolitikai betegség.
A költségvetés viszonylag fegyelmezett volt 2016-ig, de 2017-19-re már elveszett a korábbi óvatosság, és nőtt a hiány, de az igazi ütést az elmúlt 4 év vitte be: 2020-23 között borzasztóan megugrott a deficit, az általam számolt (még egyszer jelezném, hogy elnagyolt, nem pontos) mutató alapján visszajutottunk a 2006-os szintekre - sőt inkább alá.
