Az Equilor Befektetési Zrt. értékelése szerint hazánk euróövezeti csatlakozása szempontjából a legnagyobb akadályt az államháztartási kritériumok jelentik, mivel a magas államadósság és annak magas kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog. Az Equilor szerint Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót, de a feltételek teljesítéséhez következetes gazdaság- és monetáris politika szükséges. Az Equilor várakozása szerint a következő két évben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés, 76,5 százalékra csökkenő államadósság, 4 százalékra mérséklődő alapkamat és 360-370 forint közötti euró árfolyam várható.
A magyar euró bevezetésének lehetőségeit vizsgáló átfogó, részletes elemzést tett közzé az Equilor Befektetési Zrt., melyben azzal számol, hogy az euró bevezetése nagyobb árfolyamstabilitást, alacsonyabb kamatprémiumot eredményezne, és tovább fokozná beágyazottságunkat az Európai Unió gazdaságába. Az elemzés rámutat, hogy ezzel szemben Magyarország elveszítené a nominális árfolyamleértékelés, az önálló monetáris politika és a saját pénzkibocsátásból fakadó gazdaságpolitikai mozgásterét, miközben a költségvetési politika is szűkebb keretek közé szorulna. Az Equilor szerint Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót, de a feltételek teljesítéséhez következetes gazdaság- és monetáris politika szükséges.
Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője kiemelte, hogy a tavalyi adatok tükrében hazánk egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesít, azonban idén a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően teljesülhet az árstabilitási kritérium és a hozamkonvergencia terén is érdemi előrelépést tettünk, és ezek tartós teljesítését kedvező kilátások övezik. Hozzátette, hogy a csatlakozás legnagyobb akadályát az államháztartási kritériumok jelentik, mivel a relatíve magas államadósság és annak jelentős kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog. Az államháztartási hiányra vonatkozó feltétel sikeres teljesítésében várhatóan jelentős szerepet kap a hazai és külföldi vállalati szektor alkalmazkodása, ami az élénkülő beruházási aktivitás és a beáramló európai uniós források hatékony felhasználása révén járulhat hozzá a minimális növekedési áldozatot követelő költségvetési konszolidációhoz.
