A júliusi infláció csupán évi 1,2 százalék volt. Ez egy igen kedvező érték, de nem minden szektorban volt egységesen ilyen rózsás a helyzet, a piaci szolgáltatások ára például átlagosan 5,6 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ráadásul egyetlen hónap alatt 1,1 százalékkal nőttek ebben a szektorban az árak. Az áremelkedés mögött nem kis részben a bankok és telekommunikációs cégek „önkétes“ díjstopjának lejárata húzódik.
A KSH statisztikái szerint a júliusban az éves infláció 1,2 százalék volt, míg júniushoz képest még 0,1 százalékkal csökkentek is az árak. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden termék és szolgáltatás ára esett volna az elmúlt hónapban.
Például a szolgáltatások ára egy év alatt átlagosan 4,7 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz képest pedig 1,6 százalék volt az infláció mértéke ebben az ágazatban.
Ha a piaci szolgáltatásokat külön vizsgáljuk, akkor az MNB adatai alapján év/év alapon 5,6 százalékos, míg a júniushoz képest 1,1 százalékos áremelkedést lehetett látni a nyár második hónapjában.
Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnökének elmondása alapján 2017 és 2020 között júliusban a piaci szolgáltatások havi inflációjának átlaga 0,5 százalék volt. A mostani 1,1 százalék ennél jóval magasabb, azonban az extra 0,6 százalékpontos drágulást nagy része az önkéntes díjstopok kivezetésének köszönhető.
„A szolgáltatások körének 1,1 százalékos havi áremelkedése nagyrészt a banki és a telekommunikációs szektor önkéntes árkorlátozások utáni átárazásához kötődött. Ez a tényező a 2017-2020-as időszak átlagát meghaladó havi árváltozás mintegy háromnegyedét magyarázta.”
