A jelenlegi környezetben a jegybankoknak minden piacra figyelniük kell, ahol feszültség alakulhat ki, és akár rendkívüli intézkedésekkel is meg kell akadályozniuk a túlzott pénzpiaci turbulenciákat. Az infláció csökkenését 2023-ban felgyorsította, hogy a jegybank és a kormányzat egyaránt ezirányú lépéseket tett, azonban egyes intézkedéseket illetően, illetve a gazdaságpolitikai ágak kommunikációjában és prioritásaiban számottevő különbségek azonosíthatók. Miközben az MNB célja az volt, hogy a monetáris transzmisszió minél erősebb legyen, a magasabb kamat lehetőleg az összes részpiacon érvényesüljön, addig egyes kormányzati intézkedések maguk is szabályozták, vagy korlátozták a pénzpiacok és a hitelpiac egyes szegmenseit. A további célokat illetően fontos tanulság, ma már tisztán látszik, hogy a növekedést a kiugró infláció fékezte le. Ennek következtében nem látunk ellentmondást az infláció letörésére és a gazdasági növekedés újraindítására vonatkozó célok között. Az infláció mérséklése a reálbérek emelkedésének, a belső keresletnek és így a gazdasági növekedésnek az elsődleges feltétele.
A legfontosabb monetáris politikai javaslatok:
1. A jelenlegi környezetben a jegybankoknak minden piacra figyelniük kell, ahol pénzpiaci feszültségek alakulhatnak ki.
2. A nehezebb gazdasági helyzetben még inkább fontos a jegybanki kommunikáció, mint nyugodtabb időkben. A jegybankok közérthető kommunikációjára azért is van szükség, mert a pénzpiacon az ügyletkötők gyakran a címszavak alapján döntenek, egy félreértett üzenet így akár a monetáris politika céljaival ellentétes viselkedést is kiválthat.
