A növekvő árak leginkább az első lakásukat vásárló fiatalokat érinthetik érzékenyen, nekik így egyre nehezebb belépni a lakáspiacra.

A vidéki elsőlakás-vásárlók aránya 2025 második negyedévére nem mutatott bővülést a 2024-es szinthez képest, sőt, a keleti országrész egyes régióiban mérsékelt csökkenés is tapasztalható.

2025 második negyedévében a vidéki ingatlanpiacon jelentős drágulás volt megfigyelhető, az értékesített ingatlanok 44 százaléka négyzetméterenként 600 ezer forint feletti árszinten kelt el, míg egy évvel korábban ez az arány még csupán 24 százalék volt. Az 50 millió forint feletti ingatlantranzakciók aránya ezzel párhuzamosan csaknem megduplázódott 27 százalékról 49 százalékra.

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője a trendet úgy értékelte, hogy az elmúlt egy évben a vidéki ingatlanpiac dinamikusan felzárkózott a fővároshoz. A kisebb városokban és a vármegyeszékhelyeken is általánossá vált a négyzetméterenkénti 600-800 ezer forint átlagos árszint, miközben az elérhető lakások aránya jelentősen csökkent a 40 millió forint alatti kategóriában.

Az ingatlanméreteket tekintve vidéken továbbra is a 40-60 négyzetméter közötti lakások a legkeresettebbek, de egyre több tranzakció zajlik a 60-80 négyzetméteres szegmensben. A 160 négyzetméter feletti ingatlanok iránti kereslet egy év alatt több mint felére, 16 százalékról 7 százalékra esett vissza a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.

A Duna House közölte, hogy országos lakásárindexe 2025 második negyedévében elérte a 356 pontot, ez nominálértéken 9 pontos növekedés, reálértéken pedig 4 ponttal haladta meg az előző negyedéves szintet. Jelentős volt az árindex emelkedése a nyugat-magyarországi (+37 pont) és a kelet-magyarországi (+27 pont) téglaépítésű lakások esetében.