Ennek okai, hogy az utóbbi években megerősödött a hazai online piac, és ezen belül is látványosan emelkedett a magyar zenék hallgatottsága a streaming szolgáltatóknál. Továbbá a ráosztás[2] szabályait is megváltoztatták a szerzők, aminek következtében az online felhasználások utáni ráosztások is több mint ötszörösére nőttek. Így ráosztásokkal együtt a digitális jogdíjak 2023-ban már meghaladták az 1,2 milliárd forintot.

Jogdíjak az átlagbérhez viszonyítva

A jogdíjbevétel a szerzők bérének is tekinthető, ezért a jogdíjak alakulását az átlagbérekhez viszonyítva is érdemes megvizsgálni. Bár 2023-ban minden korábbinál több szerző részesült jogdíjban, elmondható, hogy 2020-hoz képest csak az alacsonyabb jövedelmű kategóriákban történt bővülés, a legsikeresebb szerzők köre és a „szerzői középosztály” is szűkült az elmúlt években.

2023-ban 64-en részesültek olyan mértékű jogdíjban, amely meghaladta a havi átlagbér kétszeresét; 2020-ban ez az akkori átlagbérhez viszonyítva 70 szerző volt. Jogdíjbevétel szempontjából szerzői középosztálynak tartjuk azokat, akik az egyhavi átlagbér összegénél kevesebb jogdíjat kaptak, de elérték annak 5 százalékát.  2023-ban 2035 ilyen szerző volt, ami szintén némileg elmarad a 2020-as adattól (2071 fő).

Magyarországon a professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíj, míg a bevételük fennmaradó része fellépői gázsiból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik. Az átlagbér legalább egyötödét 852-en kapták meg havi szinten 2023-ban, ami 6,7 százalékkal kevesebb, mint 2020-ban (913 fő).