A modell által definiált egyéni célok a komfort, a strukturáltság, a kapcsolat, az elismertség, a hatalom és autonómia.
A teljes mintán belül jelentős különbségek vannak az on-line és off-line kérdőív kitöltőinek szociális-demográfiai háttérjellemzői tekintetében. Míg az off-line kérdőívet kitöltők (az adatfelvétel folyamatából adódóan) mindegyike alkalmazottként dolgozik, teljes munkaidőben, addig az on-line válaszolóknak csupán 54,9 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, míg egynegyede tanuló, 10 százaléka saját vállalakozásában dolgozik, a fennmaradó körülbelül 10 százaléknak egyéb munkával kapcsolatos státusza van.

Az életkor változó szerint egyértelműen az internetes válaszolók bizonyultak fiatalabbnak. Az on-line kérdőívet kitöltők átlagéletkora alacsonyabb, a vállalati almintához képest (30 év) bár szórása is nagyobb annál, vagyis az Internetes válaszolók jóval heterogénebb populációt alkotnak, mint a teljes munkaidőben dolgozó, vállalati alminta.
A nemek szerinti eltérések szintén jelentősek. Míg a vállalati kérdőívek esetében hozzávetőlegesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, addig a férfi internetes válaszolók mintegy 20 százalékkal nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a nők. Az internetes adatokban meglévő kiegyensúlyozatlanság minden bizonnyal a nemek közti, internet használatban rejlő különbségeken alapul. Ma Magyarországon a nők kisebb arányban használják a világhálót, bár e különbség mértékének becslése külön kutatások tárgyát képezi.
a munkavállaló milyen célok mentén szervezi cselekvéseit, milyen preferencia-sorrenddel rendelkezik a különféle célok tekintetében.

Tehát az átlagos motivációs struktúrában legfontosabb helyen az autonómia és a kreativitás iránti igények találhatók, átlagosan 7,3-es fontossági értékkel. A második legfontosabb motiváló tényező a strukturáltság és tisztázott munkakör igénye. Ezt követi – átlagosan nem sokkal lemaradva – az elismertség, mint motiváló tényező, majd 6,2-es fontossági értékkel, negyedikként a vezetői hatalom igénye. A komfort, illetve anyagi jólét, mint motiváló faktor, a motivációs célstruktúra alsó részére szorul, a kapcsolatokhoz és közösség iránti igényekhez – mint motiváló tényezőkhöz – hasonlóan, amelyek a legkevésbé fontos motivátorként jelennek meg a magyar válaszolók motivációs szerkezetében.

A fenti adatokkal kapcsolatban két dolgot fontos különösen hangsúlyozni: egyrészt átlageredményekről van szó, másrészt a fenti adatok a vállalati és internetes kutatás összesített eredményei, ami torzításokhoz vezethet. Arra a némiképp általánosabb tendenciára azonban rámutat, hogy az infokommunikációs technológiák és a tudásalapú gazdaság térnyerése révén a világ munkaerő-szerkezete lassan átalakul. A monoton, ismétlődő tevékenységeket igénylő munkavégzési formák szerepe csökken, s helyét a tudásalapú munkavégzés veszi át. Míg tehát a hagyományos gazdaság keretei közt elsősorban munkainzetzív, addig az „új” gazdaság keretei közt a „tudásintenzív” technológiák szerepe értékelődik fel.

A jövedelmi kategóriák alján lévő embereknél még többségben vannak azok, akiknél az anyagi tényezőknek nagyobb súlya van, ezek az 50 ezer forint környéki és az alatti kategóriák. Az 50-100 ezer forintos kategóriába tartozó emberek motivációs célstruktúrájában kb. ugyanolyan súlyt képviselnek az anyagi és nem anyagi tényezők, vagyis az ebbe a kategóriába tarozók egyenlő hatásfokkal, ösztönözhetők pénzbeli és nem anyagi eszközök révén. A 100 ezer forintos vagy nagyobb havi nettó fizetéssel rendelkezők motivációs célstruktúráját azonban már a nem anyagi jellegű tényezők dominálják, vagyis ezek a munkavállalók már nagyobb hatásfokkal ösztönözhetők nem anyagi jellegű motivátorokkal.

Az általános szervezeti státusz – vagyis a vállalton belüli hierarchiában való elhelyezkedés – motivációs háttértényezőkre gyakorolt hatásából látszik, hogy a szervezeti hierarchiában felfelé haladva csökken a materiális jellegű ösztönzők hatásfoka, ugyanakkor növekszik a pénzben nem, vagy csak nehezen kifejezhető, immateriális ösztönzők szerepe.

A kutatási eredményekből egyértelmű összefüggés olvasható ki az Internet-felhasználó munkavállalók motivációs háttere és vállalattal szembeni elkötelezettsége között. Az immateriális motivációs faktorok a feltétel nélküli elkötelezettség (a munkavállaló a lehető legnagyobb erőfeszítésre hajlandó a vállalat érdekében) attitűdjét erősítik, az anyagi jellegű motivációs faktorok viszont nagyobb valószínűséggel párosulnak az instrumentális lojalitással (csak annyi erőfeszítésre hajlandó, amennyit a vállalat elismer) vagy a vállalat iránti közömbös (nincsenek különösebb érzései a vállalttal kapcsolatban/nem érdeklik a vállalt ügyei) attitűdökkel. A motivációs háttértényezőkre gyakorolt hatás szempontjából vizsgálták meg a kutatás során a vezetőkkel kapcsolatos attitűdöket. Négy vezetési stílust írtak le az autokratikustól a demokratikusig terjedő skálán, majd a válaszolót arra kérték, mondja meg, melyik vezetőnek lenne legszívesebben beosztottja. Az internetes válaszolók 46,1 százalékánál volt megfelelésben az „áhított” és tényleges vezető, 53,9 százalékuknál eltért a preferált és valódi főnök vezetési stílusa. Az adatok azt bizonyítják, hogy minél jobbra értékeli valaki a közvetlen főnökét, annál kevésbé jelentkezik a komfortra, illetve strukturáltságra való igénye és annál nagyobb az autonómia, elismertség és kapcsolati motiváltsága. Az internetes válaszolóknál egyébként nagyobb arányban egyezett meg a válaszolók által preferált és tényleges vezető.


A teljes összefoglaló anyag elérhetősége, csak a Gordiotól kapott jelszóval: