Autonómia és kreativitás – a legfontosabb motiváló tényezők

A motivációs struktúrában legfontosabb helyen az autonómia és a kreativitás iránti igények találhatók, a második legfontosabb motiváló tényező a strukturáltság és tisztázott munkakör igénye – derül ki abból a felmérésből, amit a Gordio Tanácsadó Csoport Kft. 2002. májusától augusztusáig országos, kérdőíves kutatás keretei közt végzett, és a Magyarországon működő vállalatok munkavállalóinak motivációs hátterét és a cégeknél alkalmazott motivációs gyakorlatot térképezte fel.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A modell által definiált egyéni célok a komfort, a strukturáltság, a kapcsolat, az elismertség, a hatalom és autonómia.
A teljes mintán belül jelentős különbségek vannak az on-line és off-line kérdőív kitöltőinek szociális-demográfiai háttérjellemzői tekintetében. Míg az off-line kérdőívet kitöltők (az adatfelvétel folyamatából adódóan) mindegyike alkalmazottként dolgozik, teljes munkaidőben, addig az on-line válaszolóknak csupán 54,9 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, míg egynegyede tanuló, 10 százaléka saját vállalakozásában dolgozik, a fennmaradó körülbelül 10 százaléknak egyéb munkával kapcsolatos státusza van.

Az életkor változó szerint egyértelműen az internetes válaszolók bizonyultak fiatalabbnak. Az on-line kérdőívet kitöltők átlagéletkora alacsonyabb, a vállalati almintához képest (30 év) bár szórása is nagyobb annál, vagyis az Internetes válaszolók jóval heterogénebb populációt alkotnak, mint a teljes munkaidőben dolgozó, vállalati alminta.
A nemek szerinti eltérések szintén jelentősek. Míg a vállalati kérdőívek esetében hozzávetőlegesen kiegyensúlyozott a nemek aránya, addig a férfi internetes válaszolók mintegy 20 százalékkal nagyobb arányban képviseltetik magukat, mint a nők. Az internetes adatokban meglévő kiegyensúlyozatlanság minden bizonnyal a nemek közti, internet használatban rejlő különbségeken alapul. Ma Magyarországon a nők kisebb arányban használják a világhálót, bár e különbség mértékének becslése külön kutatások tárgyát képezi.
a munkavállaló milyen célok mentén szervezi cselekvéseit, milyen preferencia-sorrenddel rendelkezik a különféle célok tekintetében.

Tehát az átlagos motivációs struktúrában legfontosabb helyen az autonómia és a kreativitás iránti igények találhatók, átlagosan 7,3-es fontossági értékkel. A második legfontosabb motiváló tényező a strukturáltság és tisztázott munkakör igénye. Ezt követi – átlagosan nem sokkal lemaradva – az elismertség, mint motiváló tényező, majd 6,2-es fontossági értékkel, negyedikként a vezetői hatalom igénye. A komfort, illetve anyagi jólét, mint motiváló faktor, a motivációs célstruktúra alsó részére szorul, a kapcsolatokhoz és közösség iránti igényekhez – mint motiváló tényezőkhöz – hasonlóan, amelyek a legkevésbé fontos motivátorként jelennek meg a magyar válaszolók motivációs szerkezetében.

A fenti adatokkal kapcsolatban két dolgot fontos különösen hangsúlyozni: egyrészt átlageredményekről van szó, másrészt a fenti adatok a vállalati és internetes kutatás összesített eredményei, ami torzításokhoz vezethet. Arra a némiképp általánosabb tendenciára azonban rámutat, hogy az infokommunikációs technológiák és a tudásalapú gazdaság térnyerése révén a világ munkaerő-szerkezete lassan átalakul. A monoton, ismétlődő tevékenységeket igénylő munkavégzési formák szerepe csökken, s helyét a tudásalapú munkavégzés veszi át. Míg tehát a hagyományos gazdaság keretei közt elsősorban munkainzetzív, addig az „új” gazdaság keretei közt a „tudásintenzív” technológiák szerepe értékelődik fel.

A jövedelmi kategóriák alján lévő embereknél még többségben vannak azok, akiknél az anyagi tényezőknek nagyobb súlya van, ezek az 50 ezer forint környéki és az alatti kategóriák. Az 50-100 ezer forintos kategóriába tartozó emberek motivációs célstruktúrájában kb. ugyanolyan súlyt képviselnek az anyagi és nem anyagi tényezők, vagyis az ebbe a kategóriába tarozók egyenlő hatásfokkal, ösztönözhetők pénzbeli és nem anyagi eszközök révén. A 100 ezer forintos vagy nagyobb havi nettó fizetéssel rendelkezők motivációs célstruktúráját azonban már a nem anyagi jellegű tényezők dominálják, vagyis ezek a munkavállalók már nagyobb hatásfokkal ösztönözhetők nem anyagi jellegű motivátorokkal.

Az általános szervezeti státusz – vagyis a vállalton belüli hierarchiában való elhelyezkedés – motivációs háttértényezőkre gyakorolt hatásából látszik, hogy a szervezeti hierarchiában felfelé haladva csökken a materiális jellegű ösztönzők hatásfoka, ugyanakkor növekszik a pénzben nem, vagy csak nehezen kifejezhető, immateriális ösztönzők szerepe.

A kutatási eredményekből egyértelmű összefüggés olvasható ki az Internet-felhasználó munkavállalók motivációs háttere és vállalattal szembeni elkötelezettsége között. Az immateriális motivációs faktorok a feltétel nélküli elkötelezettség (a munkavállaló a lehető legnagyobb erőfeszítésre hajlandó a vállalat érdekében) attitűdjét erősítik, az anyagi jellegű motivációs faktorok viszont nagyobb valószínűséggel párosulnak az instrumentális lojalitással (csak annyi erőfeszítésre hajlandó, amennyit a vállalat elismer) vagy a vállalat iránti közömbös (nincsenek különösebb érzései a vállalttal kapcsolatban/nem érdeklik a vállalt ügyei) attitűdökkel. A motivációs háttértényezőkre gyakorolt hatás szempontjából vizsgálták meg a kutatás során a vezetőkkel kapcsolatos attitűdöket. Négy vezetési stílust írtak le az autokratikustól a demokratikusig terjedő skálán, majd a válaszolót arra kérték, mondja meg, melyik vezetőnek lenne legszívesebben beosztottja. Az internetes válaszolók 46,1 százalékánál volt megfelelésben az „áhított” és tényleges vezető, 53,9 százalékuknál eltért a preferált és valódi főnök vezetési stílusa. Az adatok azt bizonyítják, hogy minél jobbra értékeli valaki a közvetlen főnökét, annál kevésbé jelentkezik a komfortra, illetve strukturáltságra való igénye és annál nagyobb az autonómia, elismertség és kapcsolati motiváltsága. Az internetes válaszolóknál egyébként nagyobb arányban egyezett meg a válaszolók által preferált és tényleges vezető.


A teljes összefoglaló anyag elérhetősége, csak a Gordiotól kapott jelszóval:

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo