„Az irányelv alapvető célja a megújuló energiaforrások használatára való átállás támogatása, a kedvezményes áfakulcs alkalmazásával pedig a tagállamoknak lehetőségük nyílik ezen energiaforrások használatának az elősegítésére" – mondta el Bővíz Ferenc, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. A fenti cél elérése érdekében az EU tagállamai tehát kedvezményes áfa kulcsot vezethetnek be a napelemek értékesítésére és telepítésére egyaránt, függetlenül attól, hogy lakóingatlanokon, vagy akár köz- és egyéb, közérdekű tevékenységekre használt épületeken kerül sor azok használatára.
A módosítás szerint minden EU tagország maga dönthet arról, hogy ezekkel a klímavédelmi célkitűzésekkel összefüggésben alkalmazza-e az áfacsökkentést, és ha igen, milyen mértékben. Ennek értelmében Magyarország is dönthet úgy, hogy a jelenlegi 27 százalék helyett 5 vagy akár 0 százalék áfakulcsot alkalmaz a jövőben a napelemek értékesítésre és telepítésére vonatkozóan.
„Energetikai szempontból érthető az Európai Unió Tanácsának döntése, mivel energiastratégiai és fenntarthatósági szempontból a háztartási méretű naperőművek jelentősen hozzájárulhatnak a célok mielőbbi eléréséhez" – magyarázza Pazsiczky Tamás, a Deloitte energetikai tanácsadás üzletágának igazgatója. A 2020 óta hatályos magyar energiastratégia a lakossági háztartási méretű naperőművek esetén a 2018 év végi 172 MW szintről 2030-ra 800 MW célt tűzött ki. Ugyanakkor a lakosság napelemes rendszerek iránti igényét mutatja, hogy a hivatalos statisztikai adatok alapján 2021. év végére hazánkban a háztartási méretű naperőművek beépített teljesítménye már meghaladta az 1100 MW-ot is, ami a közelmúltban meghirdetett támogatási programok hatására még tovább fog emelkedni.
