A FruitVeB volt alelnöke kapott mobiltelefonnal készített videókat arról, ahogy zajlik a gyümölcsök, zöldségek átmagyarítása.
Kép: Pixabay
„Helyi kis piacokon van olyan tapasztalat, hogy a kiskereskedő megveszi a nagybani piacon a például görög import epret, és nem írja rá, honnan van, pedig kötelező lenne. A fő probléma ezzel, hogy sokszor olyan áru jön be külföldről, ami valamiért ott nem kerülhetett polcokra. Nem lehet elképzelni, hogy Spanyolországban is ilyen olcsón tudjanak epret eladni, mint Magyarországon, magasabb munkabér mellett” – vélekedett az InfoRádiónak Csizmadia György azok után, hogy egy epertermelő a 24.hu portálnak a folyamat részleteiről nyilatkozott.
Úgy látja, az import nagyon sok esetben hordozza annak a kockázatát, hogy olyan
A zöldségeknél is van egy „tipikus termék”, a fehér paprika, ahol markánsan megjelenik egy bizonyos árkülönbség, igaz, a magyarországi termelők védjegyeztetik a termékeiket – mutatott rá Csizmadia György.
Szerinte nehézséget jelent a lebuktatásban, hogy ha ellenőrzés van egy piacon, annak a híre azonnal körbeér. Rajtaütésszerű, kommandós jellegű ellenőrzésekkel lehetne visszaszorítani a csalást, ám ennek a gyakorlata emberhiány miatt nem jellemző, nem lehetséges.
Ám a fogyasztó azért tehet azért, hogy ne verjék át: szagoljon bele a vásárló az eperbe, és hogyha annak frisseper-illata van, akkor az biztosan friss, magyar szedés. Másik lehetőség, hogy jól nézzünk a stand mögé, ha külföldi feliratú ládák, dobozkák vannak, lehet gyanakodni.
