A piac ugyanakkor markánsan kettészakadt a forint lebegtetési sávjának jövőjét illetően. A belföldi elemzők jellemzően hitelt adnak a jegybank és a kormányzat előrejelzésének, hogy 2004 előtt nem mozdul a sáv, a nagy európai házak azonban felértékelésre, vagy a forint szabadon engedésére számitanak. Ebben a hitben az sem rengeti meg őket, hogy a belföldi fundamentumok képe továbbra sem ad okot optimizmusra.



Hol a fék?

Az elemzők már korábban is jelezték, hogy a nyári meredek inflációesés és a kormányzat ígérte költségvetési hiánymérséklés ellenére lassabban halad a gazdaság jövőre az euro hazai bevezetése felé, mint ahogy a gazdasági stratégia ütemezte.

Ezért az utóbbi hónapokban lassan konszenzus alakult ki, hogy a jegybank politikája szigorú marad. Az elmúlt két hétben azonban a forint-alapú piacokon olyan sebességre kapcsolt a konvergenciajáték, hogy a gyenge gazdasági mutatók keltette minden gátlás látványosan átszakadt.

A befektetők biztosra veszik az EU bővitését, és jelenleg tisztán a magas közép-európai hozamokra játszanak. Ebben a helyzetben Magyarország kedvelt célpont: miután a régió többi országa az EU-szintre csökkentette inflációját és a kamatcsökkentő ciklusba lépett, a magyar kamatok maradtak a legmagasabbak.

Magyarország speciális helyzetben volt azért is, mert a forint egy lebegtetési sáv felső széle közelébe került. Amikor az MNB, hogy elkerülje a költséges sávszéli intervenciót, meglepetésszerűen kamatot vágott, a befektetők ezt a kamatcsökkentési ciklus kezdeteként értelmezték, és még nagyobb sebességre kapcsoltak.

A piacok 300 bázispont további kamatvágást áraztak be, Londonban pedig rekordméretű, többszázmillió eurós opciókról keringtek piaci pletykák, amelyeket a sáv szélénél is erősebb forint-árfolyamra kötöttek. Eközben hazai vállalkozói szövetségek több alkalommal is az erős forint veszélyeire figyelmeztettek.

A hét második felére visszafogottabbá váltak a kamatvárakozások és a kötvénypiaci vásárlások, és újra megjelentek az első aggodalmas hangok a magyar inflációt és ikerdeficitet illetően, de a felmérés szerint egyöntetűvé vált a kamatvágási várakozás, és a külföldi elemzők továbbra is a sáv korai áthelyezésére számitanak.

Vágás, erősödés – de lassabban

A felmérés válaszadói szerint jóval lassabb kamatcsökkentés és forinterősödés várható, mint a piacok első lendületében sokan gondolták.

Az elemzők egyetértettek abban, hogy legkésőbb februárig az MNB 25-100 bázisponttal csökkenti kamatait. Tizenkilencből 16 elemző szerint ez még idén megtörténik, és a 16-ból kilenc elemző szerint már hétfőn csökkent az MNB 50-100 bázispontot. A konszenzusokból azonban az derül ki, hogy a vágások összességében sokkal kisebbek lehetnek a piacon beárazott 300 bázispontnál: erre az évre átlagban 75 bázispont, a jövő évre pedig további 50 bázispont vágást vetit előre a felmérés.

Jól látszik az is, hogy rendkivül nagy a bizonytalanság, milyen gazadaságpolitikai választ ad az ország a forinterősödés és a magas infláció dupla kihivására. A 2003 végére szóló kamatelőrejelzések nagyon széles sávban , 9 és 6.5 % közt szórodnak.

Van olyan előrejelzés is, amely szerint a koppenhágai EU-csúcs közeledtével a konvergenciajáték tovább erősödik, de a jellemző vélemény az, hogy az év hátralévő részében csökken a nyomás a forinton.

Tizenháromból nyolc elemző szerint legkésőbb 2003 őszére a forint a sáv szélén dörömböl majd, de csak három válaszadó mondta, hogy ez már idén megtörténik. Ebből a nyolcból csak három elemző volt budapesti székhelyű, a külföldiek valamennyien forinterősödést látnak előre. A maradék öt elemző viszont, akik szerint a forint nem éri el a sáv szélét, valamennyien Budapesten dolgozik.

Még inkább megfigyelhető, hogy a sáveltolás esélyeit illetően is jellemzően másképp vélekednek a hazai elemzők. Tizenhat elemző fele – mind hazaiak – adott hitelt az igéretnek, hogy 2004 előtt nem mozdul a sáv. A hat külföldi válaszadó mindegyike ugyanakkor felértékelésre tippelt.

A sáveltolásra számitók 9.5, 13, illetve 15 százalékpontos sávközép-felértékelést jósoltak, a jelenlegi 276.1 forintról 250, 240 vagy 235 forintra. A sáveltoláson kivül Juliette Declercq, a JP Morgan elemzője javasolta a forint lebegtetését, ami növelné a külföldi befektetők kockázatát, de egy újabb forinterősödésnek is utat nyitna. Mojmir

Hampl, a Ceska Sporitelna elemzője szerint első lépésben a sáv erős oldalát szélesithetnék ki, aszimmetrikus sávot hozva létre, aztán – ahogy Csehország 1997-ben – menedzselt lebegtetést vezethetnének be.

Elcsúsznak a célok

A Dresdner Kleinworth Wasserstein csütörtöki jegyzetében más utat vetit előre. Szerintük az MNB kamatot vág, de nem változtat a sávon, az infláció meghaladja a jövő évi végi 4.5 %-os célt, és emiatt csúszik a csatlakozás az eurozónához.

Az előrejelzések szerint nem is csak az infláció nem éri el a kitűzött célt jövőre, de a költségvetés és a gazdasági növekedés sem, miközben jelentősen nő a folyó fizetési mérleg hiánya – kockázatok, amelyekkel a befektetők egyelőre nem foglalkoznak.

Az elemzők konszenzusa az októberihez képest 55 milliárd forinttal emelkedett a 2003-as államháztartási hiányról, 968 milliárd forintra. Ez a kormány által előrevetitett GDP 5.2 %-a (és még magasabb, ha a GDP alacsonyabb lesz), a tervezett 4.5 %-kal szemben. A forint erősödése ellenére 11 bázisponttal 4.96 %-ra emelkedett a 2003 decemberi infláció konszenzusa, és mostmár féléve 4.8-5.0 % között állandósult, a 4.5 %-os jegybanki cél felett. Idén novemberben a konszenzus szerint öt %-ra emelkedik az infláció az októberi 4.9 %-ról.

A GDP növekedésről szóló előrejelzések ugyanakkor tovább csökkentek, 2002-re öt bázisponttal 3.27 %-ra, 2003-ra nyolc bázisponttal 3.96 %-ra. A kormány 4.4 %-os gazdasági növekedésre alapozta 2003-as költségvetési tervezetét.

A folyó fizetési mérleg hiányáról szóló előrejelzések folytatták a drasztikus romlást. A konszenzus 2002-re 280 millió euróval 3.41 milliárd euróra, 2003-ra 420 millió euróval 3.57 milliárd euróra nőtt október óta.