"A programban felvázolt lépések megfelelő utat jelentenek az államháztartási hiány leszorításához" - állapította meg a bizottság. A testület egyúttal javasolta az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának, hogy az eddigi 2008 helyett a 2009-es évben szabjanak új határidőt Budapestnek az összjövedelemhez képest idén 10,1 százalékos államháztartási hiány 3 százalék alá szorításában. A pénzügyi tanácsnak szánt ajánlás sürgeti a kormányt, hogy tegyen meg mindent az új célkitűzés teljesítése érdekében.
A Bizottság figyel
Sajtóértekezletén Almunia leszögezte, hogy a programban szereplő számok nem jelentenek meglepetést az ország pénzügyi helyzetének alakulását illetően. Saját előrejelzéseiben a bizottság már korábban jelezte, hogy nagyobb államháztartási hiány várható a korábbi magyar programban szereplőnél. A helyzet jelenleg is nagyon súlyos - emelte ki a biztos. A bizottság folytatja a helyzet figyelését és annak ellenőrzését, hogy a bejelentett intézkedéseket gyakorlatba is iktatják, és a kormány végigviszi menetrendjét a szerkezeti reformok és a kiadások ellenőrzésének terén. A kormány a kiigazított programban vállalta, hogy évente kétszer jelentést tesz e stratégia végrehajtásáról és a költségvetési célokról - emlékeztet a bizottság.
"Alapvető fontosságú, hogy Magyarország részletesen kidolgozza és szilárdan végrehajtsa a kilátásba helyezett strukturális reformokat, valamint hogy további késlekedés nélkül megszilárdítsa és véghezvigye a kiadások ellenőrzését és az arra vonatkozó szabályokat" - szögezte le a testület. Értékelésében a bizottság megállapította, hogy az idei deficitcél jelentős túllépését a megnövekedett kiadások, benne az egészségügy, a nyugdíjak és bérek, az autópálya-építés könyvelésének korrekciója, repülőgép-vásárlások, és a nyugdíjreform költségei okozták. "A kiigazítások jelentős részét, - több mint hat százalékpontot - 2007-ben és 2008-ban kell elérni. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban várhatóan még jóval a 60 százalékos referenciaérték fölé, 72,3 százalékra emelkedik, és majd csak 2009-ben indul csökkenésnek" - áll a témáról kiadott sajtóközleményben.
Eurót sem a kormány, sem Almunia nem jósol
Almunia jelezte, a bizottság és a pénzügyminiszteri EU-tanács év elején döntött arról, milyen menetrendet ad Magyarországnak a konvergenciaprogram kidolgozására, így az értékelés időpontjának kitűzésekor már nem tudott tekintettel lenni az önkormányzati választások időpontjára. A biztos nem bocsátkozott becslésbe arról, mikor vezetheti be Magyarország az eurót. Az MTI erre vonatkozó kérdésére leszögezte: előbb látni kell a hiány korrekcióját, és akkor lehet tervezni az euróövezeti csatlakozást.
Kommentál: Becsey Zsolt, EP-képviselő
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint ez a megjegyzés elsősorban arra vonatkozhat, hogy bár rövid távon láthatók az intézkedések, középtávon azonban a hiányadatok mögött nem szerepelnek konkrét intézkedések. Hozzátette: a "megjegyzések megfelelnek a várakozásoknak"
Barcza György, az ING Bank elemzője szerint pozitív hatása lehet a piacokra és az ország hosszú távú fejlődésére, hogy az unió "szigorúan ellenőrzi" a programban meghatározott intézkedéseket és azok végrehajtását. Úgy vélte, hogy ez valamelyest mérsékli a gazdasági kockázatokat.
Kommentál: Fazakas Szabolcs, EP-képviselő
Fazakas Szabolcs (MSZP) azt emelte ki, hogy a bizottság bizalmáról biztosította a magyar programot, aláhúzva mindazonáltal a program kockázatait és nehézségeit is. A dokumentumban szereplő számok "teljesen megbízhatónak tűnnek a bizottság számára", a túlzott deficitet és az adósságot 2009-re leszorító program pedig hitelesnek - fűzte hozzá. A kormánynak az a feladata, hogy a programot betű szerint betartsa, és az időközi átvilágításokon is megállja a vizsgát, ahogyan most megállta - hangoztatta Fazakas.
