Szociálpszichológiai vizsgálatok kimutatták, hogy mihelyt csökkennek a munkalehetőségek, a diszkrimináció, az előítélet és a negatív sztereotípiák szerinti minősítés azonnal kiéleződik. A legerősebb előítélet pedig azokban a csoportokban él, amelyek gazdasági helyzetüket tekintve éppen hogy csak megelőzik az előítélettel sújtott csoportot. (Aronson 1978)
Programok végkifejlete emberi sorsokon keresztül
Azon kívül, hogy sok milliárdot költött el a kormány ezen programokra, nem sok változás tapasztalható a munkaerőpiacon, elég a legújabb foglalkoztatottsági adatokra gondolni. Vegyünk néhány igen tanulságos, élő példát: a 49 éves szakközépiskolai végzettséggel rendelkező Mária több éve munkanélküli volt elavult szakmája miatt, amikor bekerült egy uniós program képzésébe, amely révén megtanult alapfokon angolul, ám az azt követő álláskeresési technikák tréning után újra a munkaerőpiac peremén találta magát, mert az irodai munkákhoz nemcsak nyelvtudás, de számítógépes ismeret szükséges, aminek nem volt birtokában. A munkáltatók bértámogatással sem akarták felvenni, sokan azt sem tudták, hogy mi az. Mária jelenleg is álláskereső. Az 53 éves pedagógus Ágota szintén bekerült egy uniós programba, mentorrá képezték át, el is helyezkedett a közigazgatásban, de szerződése lejártával nem foglalkoztatták tovább. Jelenleg is a 45 év feletti munkanélküliek táborát gyarapítja.
Hosszan lehetne taglalni azok sorsát, akik nem sokat profitáltak ezen programokból, amely több okra vezethető vissza. Sokak programja már a kiválasztás, a tanfolyam eldöntése során elcsúszott. Tudniillik a regisztrált álláskeresők bevonása a munkaügyi központokban történt, ahol ha az ember szerencsés volt, abba a képzésbe kerülhetett, amelyre valóban szüksége volt. De sokan úgy jártak, hogy jobb híján kerültek be egyes tanfolyamokra. A 29 éves Péter például történelem szakos tanárként nem igazán találta a helyét a munkaerőpiacon. A munkaügyi központos ügyintézője közölte: jelenleg nincs hely a szakmát adó képzésekben, de egy hónap múlva kezdődik az alapfokú angol tanfolyam. Így ahelyett, hogy egy munkaerő-piaci szempontból megfelelő hivatást tanult volna ki, Péter (pl. pályázatíró) megcsinált egy nyelvvizsgát, így szakma hiányában nem jutott egyről a kettőre. Tehát már a bevonás szakaszán adódtak szakmai hibák, amely a rendszer kezdetlegességére, fejetlenségére, átgondolatlanságára utal. Ezen felül a kirendeltségek többsége - önhibáján kívül?- nem adott megfelelő mértékű tájékoztatást ezen támogatott képzésekről, bértámogatásról, így sok álláskereső és munkáltató is elesett ezen lehetőségektől. Védelmükre kellve az is hozzátartozik a teljes képhez, hogy a munkaügyi központ munkatársai (!) sem kaptak mindig megfelelő és aktuális, releváns információt tartalmazó tájékoztatást a programukról - árulta el egy bennfentes.
HEFOP 1.1 : közel harminc milliárdból
A I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP 2004-2006) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP 2007-2013) végrehajtása során kiemelt szempont az esélyegyenlőség elvének érvényesítése. A 2004-2007 között megvalósult főbb programok közé sorolható a HEFOP 1.1., amelynek célja a hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci beilleszkedésének, a munkanélküliek és inaktívak munkaerő-piacra történő visszatérésének elősegítése, erre 29,8 milliárd forint jutott. A program eredményességét jelzi, hogy a vállalt indikátor értékeket meghaladó mutatókat sikerült elérni - jelentette ki az SZMM. Ez azt jelenti, hogy sikerült elérni azt a célszámot, amit az unió kitűzött.
Már csak az a kérdés mi számít sikeresnek egy programon belül, hogyan mérték le azt, hogy állásban van-e az illető, avagy sem a programot követő 180. napon, hiszen sokan nincsenek már bent a munkaügyi központ adatbázisában, a telefonos felmérés hitelessége pedig megkérdőjelezhető, hiszen az ember azt mond, amit akar. Így többen és kevesebben is lehetnek azok, akiknek sikerült elhelyezkedniük. Az is kérdéses, mennyire tekinthető az sikeresnek, ha a több százezer forintot elköltve mixerré képeznek át egy álláskeresőt, hogy aztán munkalehetőség hiányában eredeti szakmájában helyezkedjen el (munkagyakorlat szerző) bértámogatással.
A szociális minisztérium úgy számolt, hogy összesen 35 691 (cél 25 ezer volt) ember vett részt a ESZA programban, melyet 31 162-en fejezték be sikeresen a (cél 20 ezer volt), 22 235-en helyezkedtek el (cél 10 ezer volt), vagy egyéb pozitív kimenettel végződött programjuk az egyéni program sikeres befejezését követő 180. napon és a kitűzött 6667 helyett 13 114-en álltak munkaviszonyban a 180. napon.
A teljes elemzést a HR Portálon olvashatja.
