A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaságban az európai konjunktúra javulásával párhuzamosan folytatódik a 2005. II. negyedévben kezdődött élénkülés. A külső egyensúly javul, a külföldi tőke beáramlása dinamikus, az államháztartási hiány azonban magas. A forint III. negyedévi gyengülése nem jelentős.
Októberben az ipari termelés gyors maradt, az I. negyedévi 2% után a II. és III. negyedévihez hasonlóan, közel 10%-kal nőtt. Tíz hónap alatt az export 11,3, a belföldi értékesítés 4,4%-kal bővült. Ez utóbbi jóval nagyobb az elmúlt évekénél, s az év során gyorsult is. Az első tíz hónapban az egy főre jutó ipari termelés közel 3%-os létszámcsökkenés mellett 10,5%-kal nőtt. Az építőipar továbbra is szárnyal. A kiskereskedelmi forgalom - ezen belül is különösen az élelmiszeren kívüli termékcsoportoké - dinamikusan fejlődik, a gépkocsi-értékesítés volumene azonban csak lassan nő.
A magyar gazdaságban 2005-ben 6,2%-os reálkereset-emelkedés várható, ami 2004-2005 átlagában közel 3%-os dinamikát jelent. A jelentős reálbér-emelkedés a fogyasztást és a megtakarításokat is növeli. A fogyasztás azonban csak késleltetetten követi a jövedelmi folyamatokat, így miközben 2004-ben a csökkenő reálkeresetek a fogyasztás 3,1%-os növekedésével jártak együtt, 2005-ben a bő 6%-os reálkereset-emelkedés legfeljebb 3%-os fogyasztás-bővülést eredményez. Az I-III. negyedévi 2,3%-os dinamika után a IV. negyedévben ehhez is jelentős gyorsulásra lenne szükség, ami azonban a javuló fogyasztói várakozások és a 2004. évi alacsony bázis miatt nem lehetetlen. A beruházások 2005-ben mintegy 10%-al nőnek, az I-III. negyedévi 8,5% után a IV. negyedévben - a 2004. IV. negyedévi stagnálást is figyelembe véve - látványos emelkedés várható.
A külkereskedelmi áruforgalom hiánya az első tíz hónapban a tavalyi 3,5 milliárd euróról 2,4 milliárd euróra esett. A javulás részben a 2004. I. félévében az EU-csatlakozással összefüggésben kialakult nagyobb importtal függ össze, s a legtöbb újonnan csatlakozott országra jellemző, de - figyelembe véve az importált energia magas árát, s főleg az ezen elszenvedett kb. 2%-os cserearány-veszteséget - igen jó teljesítmény. A kivitel októberben is gyorsabban bővült, mint a behozatal.
Az infláció csökken, éves átlagban 3,6%, az év végén 3,2% lesz. A forint árfolyama a IV. negyedévben ingadozóbbá vált, de továbbra is erős. A magas hazai államháztartási hiány és a befektetőket elbizonytalanító választási retorika miatt azonban a választásokig már nem valószínű az alapkamat csökkentése.
