Mindenesetre a várakozó álláspont november elején csak azt nem jelenti, hogy eltekint az EKB az évvégi kamatemeléstől. Frankfurtban az euró-zónán túlra is kénytelenek tekinteni akkor, amikor a későbbi beavatkozásokat is mérlegelik. Ugyanis nem lehet nem reagálni az Egyesült Államokban tapasztalható megtorpanásra. Ott a harmadik negyedévben a GDP csak 1,6 százalékkal bővült, 0,6 százalékkal szerényebben, mint ahogy azzal korábban számoltak. S nem egy negyedévnyi "kisiklásról" van szó, hanem negyedévről-negyedévre kimutatható tendenciáról. Ha pedig Németország legfőbb exportpiacán ilyen a helyzet, akkor nagyon nem mellékes szempont az óvatosság az Európai Központi Banktól.
Az euró-zóna történéseihez csak annyiban hasonlítható a magyarországi, hogy nálunk is sor került az alapkamat emelésére a közelmúltban is. Napjainkban pedig amolyan üzengetős vita folyik arról, hogy folytatódjék-e az idén a beavatkozás, avagy sem. A GKI Gazdaságkutató ZRt. alig egy hete már azzal a megállapítással élt, hogy a forint erősödése nem esetleges, továbbá nem tűnik indokoltnak az idei újabb kamatemelés. Az vitathatatlan, hogy a jegybanki augusztusi előrejelzésekhez képest valóban jobb lett a forint pozíciója és valóban nálunk is kedvező hatással bírt az olajárak világpiaci mérséklődése. De az inflációs várakozások emelkedésének veszélyét a legutóbbi kamatemelés után is vélelmezik a Magyar Nemzeti Banknál, ami az intézmény esetében egyet jelent azzal, hogy akár már a november 20-i Monetáris Tanács-ülésen kiharcol újabb 0,25 százalékos, vagy akár nagyobb kamatemelést. A jegybank szerint a várakozások tehát erősebb érvnek számítanak, mint az olajár mérséklődése és a forint erősödése, vagyis nincs, ami lefelé húzhatná az inflációs előrejelzést. Vagyis az MNB 2008-as átlagra vonatkozó számításai szerint legalább egy százalékkal meghaladja az akkorra meghatározott inflációs célt.
Ami a várakozásokat illeti, a reálszféra, igaz, rövidebb távra, valamivel barátságosabb inflációs jóslatokkal élt. A minap az úgynevezett Top-100 vállalkozói kör aktuális kikérdezését összegző és indexáló Ecostat ugyan azt vetette papírra, hogy a hazai infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően növekedett, mértéke meghaladta a szakértői várakozásokat. Az októberi 5,9 százalékos pénzromlás az infláció erősödését vetíti előre, hátterében az energia- és élelmiszerárak növekedése, valamint az áfa-kulcsok módosítása állt. A pénzromlás gyorsuló üteme a gazdálkodó szervezetek körében is saját hatáskörű áremeléseket indíthat el, ezt a piaci verseny csak részben tudja mérsékelni. A nagyvállalatok legutolsó előrejelzése szerint azonban a fogyasztói árak átlagos emelkedése idén 4,8 százalék lehet. A december hónapra vonatkozó nagyvállalati inflációs várakozás 5,1 százalék, valamivel alacsonyabb a szeptemberben jelzettnél. Októberben a TOP-100 vállalkozói kör éves értékesítési árprognózisa, azaz a saját hatáskörben végrehajtandó áremelési szándék 3,6 százalék, ez mérsékeltnek tekinthető, megfelel az augusztusi előrejelzésnek.
