Eddig nem vezetett tömeges állástalansághoz a túlképzés
Kertesi Gábor és Köllő János kutatásvezetők elemzése azt vizsgálta, vajon a felsőoktatási expanzió nem vezet-e tömeges munkanélküliséghez a fiatal diplomások, vagy az általuk kiszorított csoportok körében, illetve nem eredményezi-e a diplomához kapcsolódó kereseti előny drámai csökkenését?
A tanulmány korcsoportos és foglalkozási bontású adatok segítségével vizsgálja az esetleges túlképzés tüneteit 1995 és 2004 között. Ha léteznek a fent említett kockázatok, a következményeknek az elmúlt években már jelentkezniük kellett volna, hiszen már az ezredfordulóig is majdnem megkétszereződött a felsőoktatásból kilépők száma.
A munkanélküliség szintje 1995-1997 és 2001-2003 között a fiatal diplomások körében nagymértékben csökkent. A munkanélküliek aránya a férfiaknál a végzést követő rövid időszakot leszámítva (27 éves kortól), a nőknél pedig a szülési időszakot követően az egyes kohorszok összlétszámának 1-3 százalékára rúg, a foglalkoztatás teljesnek tekinthető.
A fiatal diplomások érettségizettekkel szembeni bérelőnye nagymértékben nőtt a felsőoktatási expanzió első tíz évében. A felfelé ívelő kereseti pálya azonban 2003-2004-ben megtört, a kereseti előny csökkenését figyelhetjük meg a 22-23 valamint a 25-27 éveseknél. Az ennél idősebbek további kereseti nyereségre tettek szert ezekben az években is. Külünösen nagy mértékben csökkentek a versenyszférában elhelyezkedők relatív bérei: a 26-30 éves diplomások országos átlaghoz viszonyított bére az ügyviteli, irodai foglalkozásokban egyharmadával, a fiatalodó korösszetételű diplomás foglalkozásokban (közgazdász, jogász, számítástechnikus, mérnök, gazdasági vezetők) közel negyven százalékponttal csökkent a csúcspontot jelentő 2000-hez képest.
A pályakezdő évjáratok keresetei nyolc-tíz százalékponttal estek a fenti foglalkozási csoportok középkorú (46-50 éves) tagjaihoz viszonyítva is. Ugyanakkor a zömmel a költségvetésben előforduló szakmákban a pályakezdők kereseti pozíciója több mint tíz százalékponttal javult, és itt - a közalkalmazotti bértábla miatt - a korosztályi különbségek sem változtak érdemben.
Mennyit keresnek a magyar diplomások?
A bércsökkenés értékelésekor célszerű figyelembe venni, hogy a magyar diplomások kereseti előnye nemzetközi összehasonlításban rendkívülinek mondható. Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi nagyjából egyharmaddal keres többet az érettségizett kortársánál Olaszországban, durván a felével többet Ausztriában és Németországban, háromnegyedével Portugáliában (ez a korábbi EU-ban mért legmagasabb érték) és több mint kétszer annyit Magyarországon.
Mivel nálunk a fiatalok bérhátránya az idősebbekkel szemben kisebb mint a legtöbb EU-országban, a pályakezdő diplomások pozíciója nemzetközi összehasonlításban még ennél is kedvezőbbnek becsülhető. Kertesi Gábor és Köllő János elemzése felveti a kérdést: van-e ma Magyarországon "diplomás túltermelés? Ha van, az egyelőre csakis abban éreztette hatását, hogy mérséklődött a pályakezdő diplomások - nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasnak mondható - kereseti előnye, amiből a túlkereslet megszűnésére következtethetünk. A folyamat azonban még hosszabb ideig tarthat anélkül, hogy a felsőfokú továbbtanulás mint befektetés- hozama a fejlett országokban szokásos szint alá süllyedne.
