A Biden-kormányzat nemcsak fenntartotta, hanem meg is erősítette a Trump alatt bevezetett protekcionista intézkedéseket. Jelenleg a világ országainak mintegy harmada, köztük az alacsony jövedelmű országok 60 százaléka áll az USA protekcionista intézkedéseinek és gazdasági szankcióinak hatálya alatt. Érdemes megjegyezni, hogy ez egy demokrata kormányzat alatt történt, nem pedig egy republikánus alatt.

Bár Harris hivatalosan a kiegyensúlyozott szabadkereskedelem mellett érvel, az USA ironikus módon megakadályozza a WTO vitarendezési testületébe való bírói kinevezést, akadályozva ezzel a globális kereskedelmi szabályok érvényesítését. Ha megválasztják, Harris szabadkereskedelemmel kapcsolatos álláspontja továbbra is tisztázatlan marad. Azonban párttól függetlenül - republikánus vagy demokrata - az amerikai protekcionizmus valószínűleg fennmarad.

„Lágy” protekcionizmus

A demokraták ritkán alkalmaznak vámkorlátokat. A Biden által javasolt vámemelések - például a járművek akkumulátoraira vonatkozó 25 százalékos és az elektromos járművekre vonatkozó 100 százalékos vámemelés, amelyet Harris is elfogadott - minimális hatással lesznek a kínai GDP-re. Ezzel szemben Trump 60 százalékos vámjavaslata 1,4 százalékkal csökkenthette volna azt. A demokraták azonban nem kevésbé határozottak Kínával szemben, csak finomabban fogalmaznak.

A demokrata protekcionizmus a külföldi vállalatok számára magas belépési korlátokat állít az amerikai piacokra, ami az európai vállalkozásokat bünteti, és az újraiparosítási politikák, például az IRA és a CHIPS-törvény is ezt támogatja. Ezek a politikák elősegítik az amerikai gyártást, de a GDP közel 5 százalékára növelik az államháztartási hiányt, és megsértik a WTO tisztességtelen versenyre vonatkozó szabályait.