Közeledés a nyugati trendhez
A hagyományos és az online munkaerő-toborzásban is piacvezetőnek számító CV-Online Magyarország több mint 1200 magánszemély ügyfelét kérdezte meg arról, hogy mióta keresnek állást. A válaszokból kirajzolódott, hogy az álláskeresők közel 50 százaléka több mint 3 hónapja keres munkát valamilyen formában. "A több hónapos keresési idő kezd közelíteni a nyugat-európai és az észak-amerikai munkaerőpiacon tapasztaltakhoz, ami a gazdasági szerkezet konszolidációjának egy természetes velejárója" - állítja Norrie Sinclair, a CVO-csoport ügyvezető igazgatója.
Ez azonban nem rosszat jelent, hanem egy olyan munkaerőpiaci sajátosságot, amelyhez alkalmazkodni kell. Az álláskeresőknek a leghatékonyabb eszközöket kell választaniuk arra, hogy minél több friss információt szerezzenek a munkalehetőségekről, és hogy saját magukról is informálják a munkaerőpiacot. Fel kell ismerni, hogy a munkahely kereséséhez csaknem akkora kitartás kell, mint a munkavégzéshez.
A munkakeresés időtartamára és sikerére leginkább az életkor és az iskolázottság van hatással, emellett döntő lehet a tapasztalat, a nyelvtudás, a munkakör, a személyiség és a kapcsolati tőke. Az is meghatározó, hogy az állásra pályázó melyik régióban szeretne elhelyezkedni, s ott mekkora a munkanélküliség.
Két évnél is hosszabb álláskeresési idő
Egy évvel ezelőtt, 2005 elején a KSH meglehetősen riasztó adatokat tett közzé, mely szerint átlagosan 16 hónapra van szükség az elhelyezkedéshez. A férfiak többet (17,4 hó), a nők kevesebbet (15,1 hó) tölthetnek állásvadászattal. A humán terület szakemberei szerint azonban a valós átlag ennél rövidebb. Javítja az állami statisztikát, hogy a KSH adatai szerint a munka nélküli álláskeresők közül legtöbben 1-11 hónap alatt találnak munkát (több mint 126 ezren). Több mint 46 ezer fő 2005-ben azonban már 25 hónapja nem tudott elhelyezkedni.
Fröhlich Péter, a P&Bert Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, komoly nehézségeket okoz a pályakezdőknek, illetve a szűkebb szakterületre nem specializálódott munkavállalóknak - például az általános képzettséggel bíró közgazdászoknak vagy villamosmérnököknek -, hogy a munkaadók igényei megváltoztak az utóbbi években. Mind több úgynevezett "kockás zebrát" kell találniuk a kiválasztási szakembereknek, azaz egészen speciális tudással és tapasztalattal rendelkező munkaerőt, egyedi ismeretekkel.
