A társadalombiztosítás büdzséjének védelmére volt kénytelen vállalkozni a pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkár, hiszen a 2006-os előirányzatot eleve kisebbre tervezték, mint a 2005-ös teljesítés, de elég hamar kiderült, a 200 milliárdot meghaladó túlkötés bizonyul valóságosnak. Bár hivatalosan az államháztartás május havi helyzetéről, illetve a prognózisokról szólt Katona Tamás június 20-i tájékoztatója, nem kerülhette meg egyebek között a társadalombiztosítás finanszírozásának értékelését.
Nem vitatta az államtitkárt, valóban magas a tervezetthez képest keletkezett, keletkező társadalombiztosítási hiány. A kedvezőtlen folyamatok egyik fő oka, hogy az egészségügy finanszírozásának a menedzselése változatlanul nem megfelelő. A PM-ben azzal számoltak, hogy a korábbi "elfutások" az idén már nem lesznek jellemzők. A gyógyszerkasszára vonatkozó intézkedéseket például nem most, hanem hónapokkal korábban is érvényesíteni lehetett volna. A gyógyszerkiadások növekedése változatlanul magas dinamikájú és meghaladja a nemzetközi trendeket. Katona Tamás úgy gondolja, hogy a bevételek növekedése sem volt reális még a legutóbbi időben sem, a kockázatközösségben nem mindenki vett részt jövedelmi viszonyainak megfelelő mértékben. Az egymillió minimálbéres járulékfizetőre utalt az államtitkár, illetve a jövedelemmel rendelkező, de járulékot egyáltalán nem fizető állampolgárokra. Ezért is jött el annak az ideje, hogy a kormányzat bevezette az egyéni járulékbevallást, melyet ki is bővít. Ezáltal láthatókká válnak a fizetők és nem fizetők. Emellett áprilistól a havi és negyedéves "bevalló" cégeknek is el kell készíteniük ilyen jellegű tájékoztatóikat, az 50 ezer vállalat 2,5 millió alkalmazottjára vonatkozó adatai egyrészt ismertekké váltak, másrészt tetten érhető, hogy esetükben nőtt mind az szja-bevétel, mind a járulékbevétel a prognosztizálthoz képest.
Az év eddigi hónapjaiban egyébként a prognózisnak megfelelően alakultak a legfontosabb makrogazdasági adatok. Az első öt hónapban a bruttó hazai termék dinamikusan nőtt, s az államtitkár szerint a növekedés szerkezete is elégedettségre ad okot, kedvezően alakul az export bővülése, illetve a beruházások mértéke. De ez utóbbiból ilyenkor még nem szokás messzemenő következetéseket levonni. A reálkeresetek növekedését változatlanul dinamikusnak lehet tekinteni, a lakossági fogyasztás számottevő bővülésére pedig a kiskereskedelmi forgalom adataiból lehet következtetni.
Gyakorlatilag az első félévre vonatkozó információ, hogy a prognózis 1280 milliárdos hiányához képest 1380 milliárd az, amellyel számol a PM. Korrekcióra az egész évre vonatkozóan volt, van szükség, hiszen korábban még 1546 milliárd forint pénzforgalmi hiányt jelzett előre a fiskális tárca, az időközben végrehajtott módosítás 1768,6 milliárd forint prognózisról tanúskodik. Katona Tamás közölte, hogy a hiány túl nem lépése érdekében 50 milliárd kockázati tartalékot képzett a minisztérium, úgy, hogy az része az 1768,6 milliárd forintos deficitnek, s nem része a költségvetés általános tartalékának. Az államtitkár jelezte, hogy az autópálya-építési adósságot lehetőleg nem az idén, hanem jövőre vállalja át a büdzsé. Katona Tamás fontosnak tartotta már most közölni, hogy nem pénzforgalmi szemléletű, hanem eredményszemléletű "könyvelési tétel" az adókra vonatkozó intézkedéssorozat hatása.
