Állam és magánszféra együtt: PPP példák (2. rész)

A leendő új, női börtönt és az ugyancsak építendő – nyugat-magyarországi – férfi börtönt szándékozik összehasonlítani a pénzügyi tárca, amikor a kettő közül csak az egyik megvalósítását, működtetését engedné PPP-rendszerben létrehozatni.

Az Országos Bűntetésvégrehajtási Intézet ezredese, Cséri Zoltán ugyan már rendelkezik számításokkal, így azzal, hogy a beruházás költségei 20 százalékkal lehetnek olcsóbbak, ha a magántőke is szerepet vállalhat a projektben, s amennyiben az üzleti szektor ily módon hosszú távon is érdekelt lehet az általa épített és „használt” börtönben, akkor az üzemeltetés hagyományos módon számolt, „állami” kiadásaira vetítve 10 százalékos profitra tehet szert.

Ahhoz nem fér kétség, hogy a kor megfogalmazta igények szerint működő börtön jószerivel nincs Magyarországon. Az egyik ilyen intézményben a legutóbbi időkben végrehajtott bővítés annak kiszámításához jó lehetőséget teremtett, hogy a költségvetés megismerhesse, mennyibe is kerül egy-egy férőhely létrehozása. Eszerint eléri a 10 millió forintot az ár, s szakmai számítások szerint 3060 hellyel kell bővíteni a büntetésvégrehajtó intézmények „kapacitását”. Az operatív lízinghez hasonló pénzügyi konstrukció – a PPP – arra adhat módot, hogy az államnak ne kelljen a finanszírozásra azonnal pénzt fordítania, mivel a magántőkét érdekelt az építésben és a működtetésben is.

A nemzetközi gyakorlatban már számos példa van arra, hogy az állam és az üzleti szektor eredménnyel szervezi azokat a közös projekteket, amelyek nem csupán a létesítmény tervezésére, kivitelezésére korlátozódik, hanem megfelelő díjazás fejében a működtetésre, a szolgáltatásokra is kiterjed. Andrékó Csilla, egy nemzetközi gazdasági joggal foglalkozó ügyvédi iroda gyakorlati tapasztalataira alapozva azt bizonygatta, hogy Nagy-Britanniában jó hozadékkal vállalkozik az állam és a magánszféra a PPP – Angliában: PFI – alkalmazására, 530 projektet és 30 milliárd font befektetést tartanak nyilván. Azt is összehasonlításokon alapuló számítások támasztják alá, hogy a projekteknél, ha csak az állam valósítja meg, 47 százalékos költségtúllépés terhelte volna. A PPP-s gyakorlatnál sem kizárt a tervezetthez képest magasabb költség, ám szinte mindannyiszor a menetközben megváltoztatott – rendszerint persze indokolt – állami elképzelések okozták a többletkiadásokat. A vízügyi, szennyvíztisztítási, útépítési területeken bevált finanszírozási-megvalósítási-üzemeltetési szisztémának számos alfaja létezik ma már, más-más kockázattal, közbeszerzési háttérrel, üzemeltetési szerepvállalással. Az állam egyébként jól felfogott érdeke szerint keresi a privát tőke bevonásának lehetőségét, mivel így ráért hosszú távon – akár 15-20 évre is elnyújtva – pénzt költeni a létrehozott szolgáltatásra, ennek megfelelően a büdzsét az sem terheli meg, ha egyszerre több projektet indítanak el. Az államnak évtizedek múlva is lesznek közszolgáltatási kötelezettségei, melyek megvalósításáról, illetve a szolgáltatások színvonaláról a PPP-s partnerekkel kötött szerződések alapján folyamatosan tud gondoskodni. Az persze igaz, hogy mind a két oldalnak alapvető érdeke az évtizedes távlatokat felölelő kapcsolat jogi megalapozása, s az államnak nem csupán a büdzsével szembeni kötelezettségeire kell tekintettel lennie, hanem sokszor a politikai, társadalmi feszültségeket is illik bölcsen kezelnie. A nyereségorientált magánszféra bekapcsolása az állami szolgáltatásokba ugyanis gyakorta kelt ellenérzéseket még Angliában is.

Magyarországon egyelőre még csak kevés közszolgáltatás keresi az újszerű finanszírozási, működtetési lehetőségeket. Az azonban igaz, hogy a hosszú távú fejlesztéssel egyet jelentő nemzeti lakásépítési program megalkotói az önkormányzati lakásépítés egyik lehetséges eszközeként számolnak a PPP-vel. Ehhez a lakbértámogatás már kimunkált új szisztémája jelenti az egyik előfeltételt, azaz a szociálisan rászoruló leendő lakó fizetőképessé tétele az építő-üzemeltető cégek piacát bővítheti érdemben. Tornyi András, az Arcadom építőipari cég vezetője az ingatlanpiaci befektetésekben érdekelt háttércégnek, a Trigránitnak a törekvéseiről elmondta: számításaik szerint 50 ezer bérlakás magyarországi felépítése tűnik ma realitásnak. A PPP-szisztéma – és a lakbértámogatással helyzetbe hozott szociálisan rászorulók fizetőképes kereslete – a beruházó, építő, bérbeadó számára „egyneművé” teszi az építményeket. Azaz a piaci és a szociális bérlakások között az ő szempontjukból nem lesz különbség, s így vélhetően megéri ebbe az üzletágba beszállni a magántőkének.

Mi is az a PPP?

Banki nézőpontból

Véleményvezér

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt

Megbukott az Elon Musk által támogatott legfelsőbb bírójelölt 

A választásnak hatalmas tétje volt, kié lesz a többség a wisconsini legfelsőbb bíróság testületében.
Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 

AJÁNLOTT VIDEÓK


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo