Legalább annyira fontos, ha nem fontosabb ügye a hazai foglalkoztatáspolitikának az, hogyan alakul a munkaerő kölcsönzésének, vagy éppen a fekete foglalkoztatás visszaszorításának az ügye, mint a szabadság átvihetőségének a módozata, de a közvélemény ez utóbbit részesítette előnyben.   A  jelenlegi szabályok szerint - részletezte is egy hírügynökségi beszámoló a hét elején -, akár a teljes fizetett szabadság átvihető a következő évre, amit a munkaadó a következő év közepéig - kollektív szerződés esetén pedig az év végéig - adhat ki. Miután ez a lehetőség sérti a munkavállalók pihenéshez fűződő alapvető jogát, az Alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy az Országgyűlés ez év március végéig változtasson azon. Az új javaslat szerint csak a szabadság negyede, de az is csak március végéig - kollektív szerződésbe foglalva pedig június utolsó napjáig - vihető át a következő évre. Az új javaslat szerint csak a szabadság negyede, de az is csak március végéig - kollektív szerződésbe foglalva pedig június utolsó napjáig - vihető át a következő évre. Az átvitelre csak kivételes gazdasági érdek esetén kerülhet sor. Ez azonban független kell, hogy legyen a munkaadó normál tevékenységétől. Például munkaszervezési okokkal nem indokolható az átvitel, de meg lehet tenni, ha egy balesetet követő kárelhárítás indokolja. Az új szabályokat már az idei szabadságokra is alkalmazni kell. Mindezt már másnap megtámadta az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, mondván, a szabadságok több mint egynegyede eltűnik a "rendszerben", főként a pályakezdők és az 50 év felettiek nem merik kivenni a szabadságot. 

A kormányzat - egyelőre a szakszervezetek reagálásától mentesülve - foglalkozott azonban a munkaerő-közvetítés mikéntjével is. Ugyancsak hírügynökségi információk szerint a szociális juttatásokat a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe vevőtől - akinél dolgozik - kaphatja meg. Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni, mivel a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság üzletszerűen - és általában nagyobb cégeket kiszolgálva - végzi a tevékenységét, míg az alkalmi munkavállaló kis cégeknek, illetve magánszemélyeknek, és mint a nevében is szerepel, alkalomszerűen dolgozik. A tiltás azonban csak a jövő év elejétől lépne hatályba.
A munkaügyi ellenőrzések során - főleg az építőiparban - a felügyelők gyakran találtak olyan feketén alkalmazott munkásokat, akiknek a munkaadójukat később sem lehetett fellelni. A mostani javaslat az, hogy a fővállalkozó feleljen helyettük is, hiszen neki tudnia kell, hogy ki dolgozik a munkaterületen.