A külkereskedelmi egységértékindexek exportban és importban egyaránt 5%-os forintárszint-csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Miután a külkereskedelmi árfolyamindex ugyanerre az időszakra a forintnak a főbb devizákhoz viszonyított 6%-os felértékelődését jelzi, kivitelünk és behozatalunk 1%-kal magasabb deviza-árszínvonalon, a 2001. évivel lényegében megegyező cserearányok mellett bonyolódott le. A fejlett országok körében 1%-os cserearányromlást regisztráltunk, míg – az energiahordozók import árszínvonalának jelentős, 15%-os csökkenése következtében – a közép- és kelet-európai országokkal 5,5%-kal kedvezőbb cserearányok mellett kereskedtünk.
Az 1998. évi fix bázison számított, szezonálisan kiigazított volumenindexek alapján megállapítható, hogy a külkereskedelmi termékforgalom 2000. év végéig folyamatosan bővült, majd 2001-ben a forgalombővülés lelassult. 2002-ben az export és az import egyaránt az előző évinél magasabb szinten stagnált. (Megjegyezzük, hogy az elmúlt két évben a december havi export értéke – a korábbi évekkel ellentétben – az éven belül szokásosan legalacsonyabb forgalmat mutató januári adat szintjén alakult.)
Az árufőcsoportok közül kivitelben a legnagyobb mértékű (10%-os) volumennövekedés a forgalom közel 60%-át kitevő gépek és szállítóeszközök körében valósult meg, melynek 84%-a az Európai Unió országaiba irányult. A gépexporton belül a legdinamikusabb forgalombővülés a híradás-technikai berendezéseknél jelentkezett; az ebbe az árucsoportba tartozó termékek közül a kivitt mobiltelefonok forintértéke 78%-kal volt magasabb a 2001. évinél. Az exportunk közel harmadát kitevő feldolgozott termékek volumene 4%-kal nőtt, a forintban számított egységértékindex 3%-os csökkenése mellett. Az árufőcsoport bővülő exportjában jelentős szerepet játszott a közel 180 milliárd forint értékű, az első félévben megvalósult videojáték-export. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport 601 milliárd forintos exportja volumenben 4%-os csökkenést jelent.
A behozatalból ugyancsak legnagyobb súllyal (52%) részesedő gépek és szállítóeszközök forgalmának volumene 7%-kal bővült a megelőző évihez képest. Az Európai Unióból származó gépimport volumene változatlan maradt, míg a fejlődő országokból mintegy harmadával nőtt az import, elsősorban az importált villamos gépek és híradás-technikai berendezések növekvő forgalma következtében. A forgalom értékének 36%-át jelentő feldolgozott termékek importjának volumene – 3%-os forintárszínvonal-csökkenés mellett – 4%-kal haladta meg a 2001. évit. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek, valamint a nem fémes ásványból készült termékek (üvegáruk és építőanyagok) behozatali értéke mintegy tizedével nőtt, a textilféléké, valamint a szakmai és tudományos célú berendezéseké viszont 6%-kal elmaradt a megelőző évi értékektől. A 15%-kal alacsonyabb forintárszínvonalon (döntően a közép- és kelet-európai országokból) behozott energiahordozók forintértéke 2001-hez képest 8%-kal csökkent, volumene viszont 7%-os növekedést mutatott. Az élelmiszer, ital, dohány árufőcsoport importjának bővülése volumenben 6%-kal, folyó áron pedig 4%-kal múlja felül a megelőző évit.
Kereskedelmi mérlegünk 830 milliárd forint hiányt mutat, mely összeg 87 milliárddal alacsonyabb a 2001. évinél. A külkereskedelmi mérleg alakulását tekintve a fejlett országokkal lebonyolított kereskedelemben tovább folytatódott az aktívum növekedése: a 794 milliárd forintnyi szufficit 296 milliárd forinttal haladja meg a 2001-ben keletkezettet. Az országcsoporttal folytatott kereskedelmet tekintve exportunk volumene 6%-kal, míg importunké 1%-kal nőtt. Legjelentősebb exportpiacunkon, az Európai Unióban 1209 milliárd forint többlet realizálódott; a mérlegjavulás mértéke megegyezik a fejlett országokkal folytatott kereskedelemben tapasztalttal. A közép- és kelet- európai országokkal folytatott árucsere értéke alig változott: exportban 7 milliárd forinttal, importban pedig 5 milliárd forinttal haladta meg a 2001-es év értékeit, ami különösen a kivitelben jelenti a megelőző évben tapasztalt forgalombővülés lefékeződését. Az Oroszországgal lebonyolított forgalomban folyamatosan jelentkező, jelentős mérleghiány 2002-ben 73 milliárd forinttal alacsonyabb volt az előző évinél, elsősorban az importált energiahordozók árának számunkra kedvező alakulása következtében. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünkre jellemző mérleghiány – mely 2002-ben közel 1250 milliárd forintot tett ki – tovább nőtt, miután exportunk forintértékének bővülése (14%) 5 százalékponttal elmarad a lényegesen nagyobb értékű importétól. A hiány növekedését elsősorban a Kínából és a Fülöp-szigetekről származó behozatalunk forintértékének 40, illetve 112%-os emelkedése eredményezte.

Over the course of 2002 the value of exports reached HUF 8,874 billion, while that of imports totalled up to HUF 9,704 billion. Compared to 2001 exports increased by 1 percent in value and 6 percent in volume terms, while the forint value of imports remained unchanged, but in volume rose by 5 percent. The balance of trade turned in our favour by HUF 87 billion, and achieved a deficit of HUF 830 billion.