Az elmúlt hónapban folytatódott az ez év elejétől tapasztalható gyors növekedés, és február után ismét csúcsot döntöttek az alapok - tette közzé adatgyűjtésének eredményét s Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége. Március során 8,1 %-kal nőtt a befektetési alapok összvagyona, ezzel minden idők legmagasabb értékét érte el a hó végére: 1362 milliárd forintot. A 102 milliárd forintos növekedés mutatta az alapok hozamnövekedését is (a növekmény 10 %-a), de az alapok vonzóságát is - az alapokba áramló új pénz több mint 92 milliárd forint volt. Az alapok közül a nyíltvégű nyilvános értékpapíralapok tekinthetők a legjellemzőbb típusnak, a 141 alapból 98 tartozik ide, míg az összes vagyon 84 %-a van ilyen alapokban. Ezek az alapok a hónap során 7,9 %-kal, 84 milliárd forinttal növelték vagyonukat (ebből mintegy 2 milliárd a hozamok, 82 milliárd pedig az új befektetők hatása). A 6 zárt alap vagyona 9 %-kal csökkent márciusban, 34 milliárd forintra.
Az ingatlanalapok jelentik a második legnagyobb kategóriát, az összes vagyon mintegy 10 %-a van 17 ingatlanalapban. Ezek az alapok 11,5 %-kal, 14 milliárd forinttal bővültek március során. Akárcsak az értékpapíralapok esetében, a növekmény nagyobb hányada (12,6 milliárd forint) új befektetés. Az alapok a hónap során átlagosan 0-1 % körüli hozamot hoztak. Egyre fontosabb szeletet képeznek a garantált alapok, melyek az ingatlanalapokhoz hasonlóan stabil növekedést mutattak az elmúlt hónapokban. Március folyamán két új garantált alap is indult, az így 20-ra gyarapodott alapok összvagyona pedig 8 milliárd forinttal, 19 %-kal nőtt a hónap során. Ez a gyarapodás elsősorban a két új alap tőkevonzásának eredménye, az alapok a hónap során átlagosan 0 % körüli hozamot produkáltak.
A nyilvános, nyíltvégű alapok közt legnagyobb befektetési politika szerint kategória a kötvényalapoké. A tavalyi év során jelentős tőkekivonás történt a kötvényalapokból, ez a tendencia azonban fél évvel ezelőtt visszafordult, és azóta az alapok vagyona folyamatosan nőtt. Március során 7,7 %-kal, azaz több mint 38 milliárd forinttal bővültek a kötvényalapok.
A pénzpiaci alapok alkotják a második legnagyobb csoportot a befektetési politika szerint, idei növekedésük rendkívül gyors, rendre meghaladja a kötvényalapokét - márciusban 10,6 %-kal, több mint 45 milliárd forinttal nőtt az összvagyonuk. A 23 pénzpiaci alapban összesen 476 milliárd forintot kezelnek - elsősorban hagyományos pénzpiaci alapokban, de a likviditási alapokban is közel 113 milliárd forint volt március végén. Bár az új kategorizálás megszüntette a hazai/nemzetközi felosztást, a kötvény és pénzpiaci alapok devizális megoszlását tekintve azt látjuk, hogy a hazai, forint kockázatot viselő nyilvános kötvényjellegű alapok adják az összes alap vagyonának több mint 70 %-át, és a nyilvános nyíltvégű alapok vagyonának 87 %-át.
A vegyes alapok vagyona nőtt a leggyorsabban márciusban, 27 %-kal, 20,6 milliárd forintra. A növekmény teljes egészében az új befektetők által hozott 4,6 milliárd forintnak köszönhető, mert bár a kötvénysúlyos alapok átlagosan nem veszítettek értékükből, a kiegyensúlyozott alapok márciusban 1,3 %-os negatív hozamot értek el. A hónap vesztesei a hazai részvények voltak: márciusban 7 %-kal csökkent a BUX értéke, és ez megmutatkozik a részvénybe fektető alapok eredményén. Míg a nemzetközi részvényekbe fektető alapok jellemzően 1-2,5 %-os hozamot értek el márciusban, a hazai részvény alapok 3-8 % körül veszítettek értékükből. Pánikra azonban semmi ok: a márciusi teljesítményekkel együtt is 9-16 %-os negyedéves hozamot tapasztalhatunk a hazai részvényekbe fektető alapoknál. A részvény alapok, idén először, mintegy 4 %-os vagyoncsökkenést szenvedtek el márciusban, ami részben az alapok vagyonvesztése, de közel 2 milliárd forintnyi vagyonkivonás is történt - 110 milliárd forintos vagyonuk azonban így is 16 %-kal magasabb a 2004. év végén regisztráltnál.
