Fokról-fokra nehezebb elképzelni, hogyan süllyed majd 7 százalékra a jegybanki alapkamat az esztendő végéig. Azt viszont sokkal könnyebb elképzelni, mi várható 27-én a jegybankban, a monetáris tanács esedékes ülésén. Várhatóan az a forgatókönyv működik majd, hogy nem nyúlnak hozzá a 7,75 százalékhoz - a döntés a kivárás lesz tehát.
(Nem is nyúltak: A Monetáris Tanács változatlanul 7,75 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a jegybank, amely közleménye szerint a Monetáris Tanács döntése megfelel a piaci várakozásoknak - szerk.)
Az okokat is viszonylag könnyű felsorolni, hiszen az elmúlt hetek-hónapok során több dolog nem egészen úgy változott sem itthon, sem a nemzetközi piacon, ahogy az kívánatos lett volna. Pedig nem lehet negatív előjellel kezelni például az infláció alakulását, mely folyamat végső soron megalapozhatna egy kamatcsökkentő döntést. A bérek alakulását sem kell kedvezőtlen tendenciájúnak tekinteni. Ami az inflációt illeti, egyes elemzők szerint az is lehetséges, hogy jelentős csökkenés következik be az év végére, átlagosan 5,55 százalékos fogyasztó áremelkedésnek van esélye. Az még kérdéses persze, hogy az élelmiszerek áremelkedését hogyan lehet elkönyvelni, mennyire tekinthető a drágulás egyszeri jelenségnek.
Voltaképpen a GDP második negyedévi 1,4 százalékos növekedése túl nagy meglepetést nem okozott, s a monetáris tanács számára sem jelenthet nagyon új körülményt. Az pedig más környezetben lehet érdekes, hogy az éves növekedési prognózist többnyire lefelé módosítják, s még a jövő évit is alig gondolják nagyobbnak a 3 százaléknál.
Amivel nem nagyon lehetett idehaza sem számolni, az a nyári, amerikai hitelpiaci problémasor volt. E fejleményeknek - áttételesen ugyan - hatásuk lehet a monetáris tanács várható döntésére is. Az elmúlt rövid időszak alatt például a forint körülbelül hat százalékot gyengült az euróval szemben, miközben az állampapírok hozamai négy-öt hónapos csúcsokra emelkedtek.
