A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint mérséklődött az infláció, a júniusi 1,9 százalékos éves árnövekedés után júliusban a fogyasztói árak 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal csökkent az index. A KSH a jelentésében kiemelte: továbbra is a háztartási energiaárak kormányzatilag előírt mérséklése miatt alacsony az infláció éves üteme. Ez a tétel 8,8 százalékkal maradt el a 2012. júliusi szinttől, míg a tartós fogyasztási cikkek ára 2,1, a ruházati cikkeké pedig 0,2 százalékkal esett vissza egy hónap alatt.

Ezzel szemben az elmúlt négy év minden júliusában drágultak az élelmiszerek, igaz, a 2,8 százalékos mérték a korábbi nyári időszakokhoz képest a legalacsonyabb volt – szögezte le közleményében az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Júniusban az év/év alapú emelkedés 4,1 százalék volt. A kereskedelmi szövetség szerint a KSH adataiból kitűnik, hogy az áruházakban megvásárolható termékek körében az élelmiszerek, élvezeti cikkek továbbdrágultak az egy évvel ezelőttihez képest, az iparcikkek árszintje viszont mérséklődött. Kiemelték, hogy mindkét termékcsoport árváltozása megegyezik az előző évek irányzataival. A folyamatos drágulás a döntő oka annak, hogy az élelmiszerek kiskereskedelmi fogyasztása csökkent ebben az évben is.

A szervezet kitért arra is: a tartós fogyasztási cikkek 2,1 százalékos csökkenésében szerepet játszott, hogy a használt személygépkocsik átlagos árszintje közel 10 százalékkal esett vissza, mivel egyre öregebb járművet vásárolnak a vevők. A televíziók ára 10 százalékkal csökkent, hasonlóképpen nagyobb mértékben, 5 százalékkal esett az audiokészülékek ára, a számítógépek, fényképezőgépek, telefonkészülékek ára pedig 8 százalékkal alacsonyabb. Ez a júliusi áresés az elmúlt évek nyári hónapjaira is jellemző volt. A műszaki cikkek nagy forgalma az év végére esik, ezt megelőzően ősszel jelenik meg a legtöbb újdonság, így a régebbi típusoktól még nyáron meg kell szabadulniuk az áruházaknak, így ez az ármozgás sajátossága ennek a területnek. Az alacsonyabb árszint sem mozgatta meg azonban a pénztárcákat, a fogyasztás ezeken a területeken sem nőtt eddig – olvasható a közleményben.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője az MTI-nek elmondta: az alacsony áremelkedési ütem tartós maradhat, mivel az élelmiszerárak a nemzetközi gabonaárak zuhanásával együtt tovább csökkennek a következő hónapokban. Az áremelő tényezők közé sorolta az elektronikus útdíj bevezetése mellett azt, hogy a trafiktörvény miatt a kiskereskedők a jelenleginél nagyobb árrést tudnak majd alkalmazni. Ugyanakkor az Erste elemzője rámutatott: az újabb rezsicsökkentés bevezetése ősztől az áremelkedést okozó hatásokat bőven ellensúlyozni tudja, ezért az év hátralévő részében 1,5 százalék körüli inflációra számít. Az éves átlagos index a korábban várt 2 százalék helyett 1,8 százalékra is lecsökkenthet a mostani adat tükrében – tette hozzá. Árokszállási Zoltán szerint a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, a nemzeti bank legfeljebb 3,50 százalékig viheti le az alapkamatot az év végéig.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője kiemelte: a meglepetést az élelmiszerárak számottevő, 1,4 százalékos havi áresése okozta, mely döntő mértékben az idényáras élelmiszerárak 11 százalékos mérséklődésének köszönhető a tavalyinál érdemben kedvezőbb termés hatására. Az elemző szerint az inflációra a következő hónapokban ellentétes folyamatok lehetnek hatással: míg a dohánytermékek árrésének emelése a következő hónapokban jelenik meg, valamint az elektronikus útdíj bevezetése valamelyest emelheti az inflációt, ez utóbbi hatása azonban inkább a termelői árindexben lesz érezhető, így jórészt közvetett és jelentősen tompított hatásai lehetnek. Ezzel szemben a víz, a csatorna, valamint a szemétszállítás díjának júliustól hatályos csökkentése az augusztus–szeptemberi árindexben fog megjelenni. Az inflációt szeptemberig az üzemanyagárak tavaly őszi meredek emelkedése is fékezheti – tette hozzá. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ennek a hatása az árszintekre nézve jóval nagyobb lehet, mint az elektronikus útdíj bevezetésének árnövelő hatása.

Suppan Gergely az év hátralevő részében 2 százalék alatti inflációra számít. Ugyanakkor a háztartási energiaárak további esetleges csökkentése jelentősen mérsékelheti az inflációt, ennek mértékétől függően 0,8–1,6 százalékponttal lehet alacsonyabb az infláció novembertől. Mivel a mutató várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Kitért arra, hogy a monetáris tanács a bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,50 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt. Véleménye szerint a további kamatcsökkentésekhez az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a nemzetközi hozamkörnyezet stabilizálódása is szükséges.