Az állami foglalkoztatási szolgálatnak kiadott irányelv szerint a fiatalabb, többnyire pályakezdő munkanélküliek 85 százaléka esetében fél éven belül lesz kötelező ez a szolgáltatás.

A 2003-as adatok szerint a munkanélküliek 15 százalékának, illetve a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők 20 százalékának nem biztosítottak egy, illetve fél éven belül ilyen érdemi segítséget. Ezeket az arányszámokat kellene az irányelv szerint 12 illetve 15 százalékra javítani. Ennek eszköze egyebek között, hogy valamennyi munkanélkülivel együttműködési szerződést kössenek a kirendeltségek, megkövetelve az aktív álláskeresést.

Szintén a központok hatékonyságát fokozza az a korábbi szakminisztériumi közleményben megfogalmazott elvárás, hogy az illetékes hivataloknak ma már a beruházó jelentkezésekor részletes szakmai ajánlatot kell tenni az együttműködésre. Emellett a szakminisztrérium javítani akarja a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott képzések eredményességét: ezt a képzések utáni tartós munkaviszony időtartamával lehet majd lemérni.

A legeredményesebbnek eddig a munkanélküliek foglalkoztatása esetén nyújtott keresetátvállalási támogatási forma bizonyult. A munkáltatóknak egyrészt vállalniuk kell, hogy a támogatott időszakkal egyező ideig támogatás nélkül is foglalkoztatják a munkanélkülit, másrészt az igyekvő munkanélkülinek lehetősége van szorgalma bizonyítására, ennek alapján tartós álláshoz juthat.

Tovább javítja majd a jelenlegi támogatási rendszer hatékonyságát, ha a kevésbé hatékony közhasznú munkát fokozatosan a tartós elhelyezkedést jobban segítő támogatási formákkal váltják majd fel a munkaügyi tanácsok, munkaügyi központok. A közhasznú foglalkoztatás igaz, hogy bizonyos idejig jövedelmet nyújt az állástalanoknak, de a támogatásokból elsősorban a tartós foglalkoztatást kellene elősegíteni.

Egy felmérés szerint egyébként, melynek eredményeit a Népszabadság adta közre, az elhelyezkedést leginkább a cégek által kért tanfolyamok elvégzése garantálja, de a többi esetében is a résztvevők körülbelül fele talál új munkahelyet, derül ki a Népszabadság egy korábbi körképéből.

Az ILO munkanélküliségi ráta egyébként a 2004-es évben kedvezőbb volt Magyarországon, mint az EU átlagában. Az év első felében a ráta 5,8 százalékos volt, ez a 2003-as értékhez képest változatlan. Az Európai Unióban ez a szám 7,9 százalékot tett ki, a kibővített, 25 tagú EU átlaga pedig 2004-ben 8,9 százalék volt.