A Bankár Holding Rt. tulajdonosát sokan illették bírálattal a '90-es évek közepén azért, mert igen jelentős összegeket keresett a Bokros csomag elindításának pillanatában árfolyam spekulációival. Kovács Gábor, a Bankár tulajdonos vezérigazgatója az 1995-ös időszakhoz hasonlatosnak véli a jelenlegit, a pénzügyi szakembert tehát okkal kérdeztük: hasonlóan spekulál-e, mint 11 évvel ezelőtt?
- Nem tettem csodát a Bokros csomagra spekulálva - válaszolva visszautalva az egykori történésekre a Bankár vezetője. - Az árfolyamkockázathoz és annak kezeléséhez értő szakember voltam, s amikor például a Citibankban a treasury-t is vezettem, volt egy 15 millió dolláros személyre szabott limitem is. Később, amikor a Bankárt építettem, létrehoztam a Deviza Factory-t, majd Második Deviza Factory-t. A cégekben 200 millió dolláros pozíciós limitet kezeltem hosszú időn át. Az árfolyam spekuláció hosszú éveken keresztül - függetlenül a Bokros csomagtól - szerves része volt az üzleti tevékenységemnek. Persze voltak pozícióim a Bokros csomag előtt is, s később is. Olyan országban, ahol magas az infláció, rossz állapotban van a gazdaság, törvényszerűen leértékelődik a helyi pénz. Utólag megvallom, sok pozícióm járt le a cégekben még a forint leértékelése előtt, de mert tudtam, hogy elkerülhetetlenül a leértékelés, görgettem tovább a pozícióimat, vállalva a költségeit. Azzal vádoltak sokan, hogy a Bankár Rt. tudta, jön a leértékelés, a Bokros csomag, a spekulációval keresett roppant sokat. Igen, de abban a gazdasági periódusban ezt bárki tudhatta, s tudta is. Egyszerűen üzleti tevékenység volt, hogy pozíciókat építettem a forintleértékelésre. Ezt tették a bankok is.
- Lapozzunk az időben 2006-ig...
- A saját cégeimben jelen pillanatban is felépítettem az árfolyam-spekulációs pozíciót, van vízióm arról, hogy milyen lesz a forint/euró árfolyam. Én hat hónapon belül 260 forint alatt várom a forint/euró kurzust. Tény, hogy megváltozóban vannak a világban a kamatkondíciók, a hozamok, nálunk megemelkedett a forintkamat, s a 7,25 százalékos jegybanki alapkamat mellett beárazandó állampapírokat a külföldiek újra fogják vásárolni. A magyar kormányok elkövették azt a szakmai hibát, hogy megmondták, mikorra akarják bevezetni az eurót. A piac pedig elkezdett számolni. Szerintem nem szabad professzionális módon időpontot meghatározni, hiszen most is azt látjuk, hogy a korábbi beárazást számon kéri a piac. Ez tükröződik vissza az augusztus végi csaknem 280 forintos euróban. A következő 6-12 hónapra azonban azt lehet előre vetíteni, hogy - tekintettel a növekvő kamatkülönbségre a forint és az euró között - a magyar állampapírba újra jelentős külföldi pénz jön, erősödik a forint, mégpedig legalább 10-20 forinttal.