A balk.hu szerint a NIS elleni amerikai szankcióknak ma reggel hat órakor kellett volna életbe lépniük. A NIS februárban három hónapos haladékot kért, Washington azonban csak egy hónapot adott, most pedig ismét harminc nap haladékot hagyott jóvá.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A jelenlegi tulajdonosi struktúrában a Gaspromnyeft körülbelül 56 százalékos részesedéssel rendelkezik a NIS-ben, míg a szerb állam közel 30 százalékot birtokol, a fennmaradó hányad kisbefektetők kezében van.
Az amerikai fél továbbra is a teljes orosz kivonulást követeli a NIS tulajdonosi köréből. Vucic hangsúlyozta, hogy Szerbia kész lenne megvásárolni az orosz részvényeket, de a tranzakció pontos módja továbbra sem tisztázott.
Nem fogunk semmit elvenni – fizetnénk, de nem tudjuk, kinek és hová – fogalmazott az elnök.
A szankciók hatására a Jadranski naftovod (JANAF) működése is veszélybe kerülhet. Ez az olajvezeték szállítja Szerbia nyersolajának 95 százalékát. Energetikai szakértők szerint a szankciók rövid távon nem veszélyeztetik a Szerbiába irányuló olajellátást, de hosszú távon komoly gazdasági következményeket vonhatnak maguk után: infláció, csökkenő fogyasztás, elrettentett befektetők, és akár üzemanyaghiány is bekövetkezhet, figyelembe véve, hogy a NIS a szerb üzemanyagpiac 80 százalékát uralja.
Jelenleg Szerbia stratégiai tartalékjai körülbelül két hónapra elegendőek.
A lehetséges megoldások között szerepel a részvények állami felvásárlása, esetleg azok harmadik fél részére történő eladása. A becslések szerint az orosz részesedés kivásárlása akár 1,5 milliárd euróba is kerülhet.
