A magyar gazdaság versenyképessége szempontjából - mondják az elemzők - a munkabéreket terhelő költségek csökkentése lenne a legfontosabb, ám ebben csak kis előrelépést jelentenek a 2006-ra szóló, november elején elfogadott adótörvények, ezen belül az új személyi jövedelemadó-tábla. (Azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás november elsejétől 3450 forintról 1950-re csökkent, már korábban tudtuk.) A most deklarált, 2010-ig megvalósítandó hosszú távú cél azonban az, hogy a statisztikai átlagkeresettel rendelkezők jövedelme ne kerülhessen a felső adósávba.

Az általános forgalmi adóról szóló 2005. évi XCVII. törvény - amit a parlament az adócsomagból előre kiemelt, és korábban mint önálló törvényt már elfogadott - a Magyar közlöny 128. számában meg is jelent. A felső áfakulcsot tehát 25-ről 20 százalékra csökkentették, a benzin és a gázolaj esetében már 2005. október 1-jétől. A többi terméknél 2006. január elsejétől életbe lépő csökkenés mintegy 4 százalékos ármérséklődést jelent, és a lakosság fogyasztását kitevő termékek felét érinti. Ugyanakkor megmaradt a 15 és 5 százalékos áfakulcs, és a módosítás szerint a korábban 15 százalékos kulccsal adózó újság, folyóirat és egyéb kiadványok az 5 százalékos kulcs alá kerültek.

Az általános forgalmi adó legfelső kulcsának a leszállítása 25 százalékról 20-ra szintén nem igazán élénkíti a versenyt - teszik hozzá mások -, elismerve azonban az intézkedés közérzetjavító hatását. De legyünk pontosabbak: az áfamentes körbe tartozók számára ennél biztosan többről van szó!

Kétkulcsos társasági adó

A helyi iparűzési adó egyelőre megmaradt, így ebben sincs még igazi áttörés. A jövedelmező vállalkozások számára azonban mindenképpen pozitívum, hogy jövőre egészében levonható lesz a társasági adóból, amennyiben a vállalkozásnak nincs köztartozása.

A társasági adó szintén kedvezően változik, 2006-ban kétkulcsos lesz: évi 5 millió forintos adóalapig ugyanis a korábbi 16 helyett 10 százalékot kell fizetni. Igaz, olyan megkötéssel, hogy a kedvezményes kulcsot azok a cégek alkalmazhatják, amelyek a minimálbér másfélszeresét adják fizetésként az alkalmazottaiknak. Az eredeti javaslat kétszeres szorzó volt, amin a parlament enyhített.

A jövő évi változások közül igazi újdonságot a luxusadó bevezetése jelenti a 100 millió forint feletti értékű ingatlanok után, aminek a hatása persze korántsem akkora, mint amekkora figyelmet kapott a parlamenti vita során.

Újdonság az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) is, ami végül is viszonylag szűk körben alkalmazható, hiszen csak 25 szakmát érint.